Hogyan jelölik a jogszabályokat? Hogyan ismerhetsz fel azonnal egy törvényt? Honnan tudhatod már a cím alapján, hogy mikori egy rendelet? Mi mit jelent a jogszabályok címében? Milyen információkat árul el azonnal az első sor?
Jogszabályok, törvények, rendeletek?
Tapasztalataim alapján a nem jogászok számára nem pontosan ismert, hogy mi is a jogszabály, a törvény vagy a rendelet. Ezek mind különböznek vagy ugyanazt takarják?
A jogszabály egy átfogó fogalom. Magyarország Alaptörvénye határozza meg, hogy hazánkban mi minősül jogszabálynak. Íme:
„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.”
Ebből máris láthatod, hogy a törvény és a rendelet is jogszabály. Ám nem ugyanolyan. Vagyis a jogszabály, a törvény és a rendelet bizony nem ugyanazt takarja. A jogszabályok között is van sorrend, amit szintén az Alaptörvény határoz meg. Erről itt olvashatsz többet.
A jogszabályok ismertetőjegyei
A jogszabályok meghatározott ismertetőjegyekkel rendelkeznek. Így már első pillantásra is könnyen megállapítható, hogy mikor milyen jogszabállyal van dolgunk. De nem csak azt tudjuk meg, hogy éppen törvénnyel vagy rendelettel találkoztunk-e. Ennél sokkal többet „elárulnak magukról” már egyetlen pillantásra is. Igaz, ehhez tudnunk kell, hogy mit nézzünk, és mi mit jelent. Ám szerencsére ez nem ördöngösség. Ezután már te is tudni fogod.
A jogalkotási törvény szabályozza, hogy hogyan is kell jelölni a jogszabályokat. Azt is mondhatnánk, hogy pontosan meghatározza a jogszabályok ismertetőjegyeit, hogy melyiket miről ismerhetjük fel.
Ami minden jogszabályban közös, hogy van sorszáma. Ám önmagában a sorszámból még nem tudnánk pontosan beazonosítani a különböző jogszabályokat, így mást is találunk a jelölésekben.
Hogyan ismerheted fel a törvényt?
„A törvény megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét.” – mondja ki a jogalkotási törvény.
Nézzünk egy példát:
A sokat hallott új Polgári Törvénykönyv hivatalos jelölése a következő:
2013. évi. V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
Így mondd ki: kétezertizenharmadik évi ötödik törvény a polgári törvénykönyvről.
Vagyis a „V” itt nem egy betű, hanem egy római szám, a római ötös.
A törvények esetén a számozást mindig római számokkal láthatod majd. Kiolvasni azonban értelemszerűen számként olvassuk ki. Azt, hogy a római számokat hogyan írjuk, melyik betű mit jelent, megtalálod például itt. Nyugodtan nézd meg, hiszen ezeket nem használjuk minden nap. Így semmi gond nincs vele, ha nem ugrik be kapásból, hogy mit is tanultál ezzel kapcsolatban a suliban. A római számok ismerete felnőttként is hasznunkra van, ugyanis minden törvény esetén találkozhatunk vele. A törvényeket mindig római számokkal jelölik.
A törvény elején lévő számok mindig az évet jelölik, amikor az adott törvény megszületett. Példánkban tehát már magából a törvény számából tudhatjuk, hogy a Polgári Törvénykönyv 2013-ban látta meg a napvilágot.
Mit árul el magáról egy rendelet?
„Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabály elnevezését és címét.” – tudhatjuk meg a jogalkotási törvényből. Ez egyébként hivatalosan a 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Most már pontosan érted is, hogy mi mit jelent a címében, igaz?
Térjünk át a rendeletre, hiszen ezt is gyakran hallhatod. Rendeletből ugyanis nagyon sok van. (Persze törvényből sem szűkölködünk.)
Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a jogszabályokat. Hiszen 2013-ban nem csak ötödik törvény született, de ilyen sorszámmal például kormányrendelet is a világra jött.
A törvényen kívül más jogszabályokat, például a rendeleteket már nem római számmal jelöljük. Azok a jól megszokott arab számozással vannak ellátva.
Például így: 5/2013. (I. 16.) Korm. rendelet
Ez tehát szintén 2013-ban született, akkor ötödikként látta meg a napvilágot, és a szülő a kormány. Ezért hívjuk Korm. rendeletnek, aminél eltér az írásmód és ahogyan kimondjuk. „Korm. rendelet”-nek írjuk, de „kormányrendelet”-ként mondjuk.
A zárójelben lévő szám a dátum, amikor ténylegesen a világra jött a rendelet. Vagyis a példában 1. hó 16., azaz január 16.
Most nem érdekes, hogy éppen ez a kormányrendelet miről szól. Itt most csupán példának választottam, hogy lásd a különbséget a törvény és a rendelet számozása között. Nem mindegy, hogy milyen számokkal van leírva egy jogszabály.
Egy másik példa:
1/2020. (III. 12.) PM rendelet a pénzügyminiszter által adományozható elismerésekről
Ez a pénzügyminiszter rendelete, amit PM-mel jelölünk. A rendeletek kiadójának jelölése már kicsit trükkösebb, mert azt időről időre az alapján módosítják, hogy éppen milyen elnevezés alatt milyen minisztériumok léteznek.
A lényeg, hogy rendelet esetén elöl van a sorszám, a perjel után az évszám, ezt követően zárójelben a hónap és a nap. A számok után láthatod, hogy kinek a rendelete, és legvégül a cím szerepel.
Ha változik a jogszabály, a jelölés is módosul?
Még egy fontos dolog, amit mindenképpen tudnod kell. Hazánkban bizony nem ritka, hogy a jogszabályok változnak, módosulnak. Sokszor nem is egyszerű követni a sok változást. Ám egy dolog mindig állandó marad. Ha később módosítanak a jogszabályon, a számozás akkor sem fog változni.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
