Az egymással perben álló feleknek lehetőségük van arra, hogy a jogvitájukat a per során a bíróság előtt kötött egyezséggel rendezzék. Kevésbé ismert, hogy létezik egy olyan bírósági eljárás is, amely a per megindítását megelőzően használható arra, hogy a felek rendezzék a vitájukat. Mit takar a perindítás előtti egyezségi kísérlet?
A bíróság előtti egyezség
Egyezségnek nevezzük, amikor a jogvitában álló felek vitás vagy bizonytalan kérdéseket úgy rendeznek, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged a saját követeléséből.
Az egyezségek jelentős része peres eljárás során, az eljáró bíróság előtt jön létre. Bár a peres eljárás célja a jogvita bíróság általi eldöntése, azonban a jogszabályok lehetővé teszik, sőt igyekeznek elősegíteni, hogy a felek egyezséggel rendezzék a vitájukat.
A bíróság által jóváhagyott egyezség nagy előnye, hogy az ilyen egyezség a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű. Ez azt jelenti, hogy a jogvitát az egyezséggel lezártnak kell tekinteni. Így az egyezséggel rendezett kérdésben újabb per indításának nincs helye. A bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségben foglaltak végrehajthatóak. Ha a felek egyike az egyezségben vállalt kötelezettséget (pl. pénzösszeg kifizetése) nem teljesíti, akkor a teljesítés bírósági végrehajtással kényszeríthető ki.
Perindítás előtti egyezségi kísérlet
A peres eljárásban kötött egyezséggel viszonylag gyakran találkozhatunk. Viszont kevesebben tudják, hogy lehetőség van a bíróság előtt a perindítást megelőzően is egyezséget kötni. A perindítás előtti egyezségi kísérletnek két fajtája van:
- a felek közötti közvetítői eljárást követő és
- a közvetítői eljárás nélkül kezdeményezett egyezségi kísérlet.
Amennyiben a felek között közvetítői eljárás volt folyamatban és az eljárásban megállapodás született, akkor bármelyik fél egyezségi kísérletre idézést kérhet. Az egyezségi kísérlet célja ebben az esetben a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás bírói egyezségként való jóváhagyása. Arra is van lehetőség, hogy a közvetítői eljárást követően a felek közös kérelemben kérjék az egyezségi kísérletre idézést. Ha a felek ezt közösen kérik, akkor az eljárás bármelyik hatáskörrel rendelkező bíróság előtt lefolytatható.
Ha az egyezségi kísérletre idézést csak az egyik fél kéri, akkor az illetékességi szabályokat is figyelembe kell vennie. Ilyenkor a kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon kell előterjeszteni. Tehát ebben az esetben főszabály szerint a másik fél lakóhelye, székhelye szerint illetékes bírósághoz kell fordulni.
A jogvitában érintett fél akkor is kérhet egyezségi kísérletre való idézést, ha nem került sor megelőző közvetítői eljárásra, vagy abban nem jött létre megállapodás. Ilyen esetben a kérelmet szintén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon kell előterjeszteni.
Amennyiben a megelőző közvetítői eljárásban megállapodás jött létre, akkor a megállapodást mellékelni kell az egyezségi kísérletre való idézésre vonatkozó kérelemhez. Amennyiben nem volt közvetítői eljárás, illetve megállapodásra nem kerül sor, akkor a kérelemben elő kell adni a jogvita tárgyát és a tervezett egyezség tartalmát is.
A kérelem benyújtásakor illetéket kell leróni. Az illeték összege a peres illetéknél jóval alacsonyabb. Az illeték alapjának (pl. vitás követelés összege) 1%-a, de legalább 3000,-Ft, legfeljebb 15.000,-Ft.
A bíróság eljárása az egyezségi kísérlet során, az egyezség jóváhagyása
A perindítást megelőző egyezség szabályai arra irányulnak, hogy gyorsan kerüljön lefolytatásra az eljárás. Ennek megfelelően az egyezségi kísérlet határnapját a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra tűzi ki. Amennyiben az egyezségi kísérletet a felek közösen kérik, akkor a bíróság a határnapot 15 napon belüli időpontra tűzi ki.
Amennyiben az egyezségi kísérleten a felek között egyezség jön létre, azt a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja. Fontos, hogy a bíróság előtt egyezség akkor jöhet létre, ha a kitűzött határnapon a felek személyesen vagy képviselőjük útján megjelennek a bíróságon. Nem elegendő tehát a már korábban létrejött megállapodás megküldése a bíróság részére.
A bíróság a jegyzőkönyvbe foglalt egyezség jóváhagyásáról végzéssel határoz. Az egyezséget a bíróság akkor hagyhatja jóvá, ha megfelel a jogszabályoknak. Ha az egyezség jogsértő, akkor a bíróság a jóváhagyást megtagadja.
Ha a felek között a kitűzött határnapon nem jött létre egyezség, akkor a bíróság az eljárást eredménytelennek nyilvánítja és lezárja.
Amennyiben az egyezségi kísérletet nem előzte meg közvetítői eljárás vagy abban nem történt megállapodás, akkor az eljárás lezárása előtt a bíróság tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről. Ha a felek úgy nyilatkoznak, hogy a közvetítői eljárást igénybe veszik, akkor az egyezségi eljárás közös kérelmükre szünetel. Ebben az esetben a szünetelő eljárás folytatásának akkor van helye, ha a folytatást határidőben kérő fél a kérelme mellé csatolja a felek között a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást. 4 hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik, amennyiben a folytatásra nem került sor.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
