A munkaügyi perekben a munkaügyi bíróságok döntöttek. 2020. április 1-vel a munkaügyi bíróságokat megszüntették. Ki és hogyan dönt ezentúl?
A munkaügyi perekben 2020. március 31-ig a munkaügyi bíróságok döntöttek. 2020. április 1-vel a munkaügyi bíróságokat megszüntették. Mit jelent ez? Mi lesz ezután, ha munkaügyi vitában keressük az igazunkat? Ki és hogyan dönt ezentúl?
Milyen ügyekben döntöttek korábban a munkaügyi bíróságok?
A 2020. március 31-ig létező munkaügyi bíróságok feladata volt, hogy döntést hozzanak a munkaügyi perekben.
A munkaügyi perek a sokféle peres eljárás közt az úgynevezett különleges eljárások közé tartoznak. Különlegesek, mert részben eltérő szabályaik vannak, mint a többi pernek. Ennek oka, hogy a munkaügyi viták esetén ezekkel az eltérő szabályokkal kívánják kiegyensúlyozni a munkáltató és a munkavállaló alá-fölé rendeltségéből eredő egyenlőtlen helyzetet.
Munkaügyi per alatt:
- a Munka Törvénykönyve alapján létesített,
- a közalkalmazotti,
- bizonyos törvényi kivételektől eltekintve a szolgálati,
- a közfoglalkoztatási,
- a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses,
- a szakképzés során kötött szakképzési munkaszerződésből eredő,
- a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő,
- a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési
- jogviszonyból származó pert kell érteni.
Szintén a munkaügyi bíróságok döntöttek például a szakszervezetek és az üzemi tanácsok meghatározott munkajogi igényeivel kapcsolatban is.
Ki dönt majd a munkaügyi bíróságok helyett?
Az új szabályozás alapján a korábbi bírósági rendszer átalakult. A korábbi közigazgatási és munkaügyi bíróságok ma már nem léteznek.
A jelenlegi bírósági rendszer (korábban ez másként nézett ki) így épül fel:
Elsőfokon ítélkezik:
a) a járásbíróság és
b) a törvényszék.
Másodfokon ítélkezik:
a) a járásbírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,
b) a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla és
c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria.
Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.
Ezentúl a korábbi munkaügyi bíróságok helyett a munkaügyi perekben első fokon a törvényszékek, mint munkaügyi bíróságok járnak el. Vagyis a törvényszékek veszik át a korábbi munkaügyi bíróságok feladatát. Másodfokon a fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.
Valóban igaz, hogy ezentúl nem csak munkaügyi bírók döntenek majd?
Természetes, hogy minden változástól tartunk addig, míg nem ismerjük meg, hogy az új rendszer hogyan működik. Szokták mondani, hogy a puding próbája az evés. Valószínű, hogy ebből fakadhatott az az aggodalom is, melyet a tavaly év végén az akkor még tervezet formájában megjelenő munkaügyi bíróságok megszüntetéséről szóló hírek hívtak életre.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke akkor úgy fogalmazott, hogy „Előfordulhat, hogy a munkaügyi pereket olyan bírók tárgyalják majd, akik eddig egyáltalán nem foglalkoztak ilyen ügyekkel.”
Reálisan fennállhat ez a veszély?
Álláspontom alapján – és remélem, hogy mindannyiunk érdekében a jövő is ezt igazolja majd – ettől nem kell tartanunk. Munkaügyi kollégiumok mind a törvényszékeken, mind az ítélőtáblákon működnek, ahol a munkaügyi jogviták megítélésében jártas bírók dolgoznak. Az ügyelosztás során a bíróságok érdeke is, hogy egy-egy ügyet megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező bíró tárgyaljon. Persze összeesküvés elméletekből nincs hiány, hibák, rossz döntések a bíróságokon is előfordulnak, melyekre a megfelelő módon, szakmai érvek mentén szükséges felhívni a figyelmet. Azonban nem indokolt azt gondolni, hogy általánosságban és tömeges méretekben a munkaügyi pereket a szakmai tudástól teljesen távol álló személyekre bíznák a munkavállalók érdekérvényesítésének hátráltatása vagy megakadályozása céljából.
Ezentúl minden munkaügyi perben kötelező lesz az ügyvéd?
Korábban olyan vélemény is megjelent a sajtóban, mely szerint azzal, hogy „a munkaügyi perek egyből a törvényszékre kerülnek, nem lehet majd ügyvéd megbízása nélkül keresetet indítani” a munkaügyi jogvitákban. (A fenti linkkel hivatkozott cikk további tartalmát jelen írás nem vizsgálja, az alábbiakban csak a fent idézett ügyvédi képviselet körében tett kijelentésre reagálok.)
A kötelező ügyvédi képviselet miatti költségesebb pereskedésre irányuló félelem nem megalapozott. Az valóban helytálló, hogy az általános szabályok szerint a törvényszék előtti perekben kötelező a jogi képviselővel történő eljárás. A fenti vélemény azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a munkaügyi peres eljárások a különleges eljárások közé tartoznak. Ennek hozadéka, hogy az általános szabályokat abban az esetben és annyiban lehet rájuk alkalmazni, amennyiben nincs az adott kérdésben az általánostól eltérő, különös szabály. Márpedig a kötelező jogi képviselet tekintetében van ilyen. A törvény kimondja, hogy a munkaügyi perekben főszabály szerint nem kötelező a jogi képviselet. Tehát attól nem kell tartani, hogy minden munkaügyi perben kötelezően igénybe kellene venni jogi képviseletet ellátó ügyvédet.
Bár nem kötelező minden esetben a jogi képviselő, mégis javaslom, hogy ha csak egy mód van rá, fordulj szakemberhez. Mint minden más peres eljárásnál, munkaügyi vita esetén is fontos, hogy jogaid, érdekeid megfelelően legyenek képviselve, ha már egyszer pereskedésre adod a fejed. Ez a saját érdeked, hiszen egy per megfelelő tudást és gyakorlatot kíván meg, főleg, ha nyerni is szeretnél.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu