A Közösségen belüli adómentes értékesítés előzőekben ismertetett szabályai az új közlekedési eszköz és egyes jövedéki termékek értékesítése kivételével csak a közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak, vagy nem adóalany jogi személynek történt értékesítés esetén alkalmazhatók.
Közösségen belüli távértékesítés: Mi is ez?
Más a megítélés, ha az adóalany a saját maga vagy a megbízásából harmadik személy által a Közösség más tagállamába eljuttatott (ideértve az értékesítő adóalany közvetett részvételével történő feladást vagy elfuvarozást is) terméket, amely nem új közlekedési eszköz és nem fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, a következőknek értékesíti:
a) nem adóalanynak,
b) olyan kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalanynak (ideértve az alanyi adómentes adóalanyt is), amely a közösségi beszerzése után nem kötelezett adófizetésre,
c) olyan különleges jogállású mezőgazdasági termelőnek, amely közösségi beszerzése után nem kötelezett adófizetésre,
d) olyan nem adóalany jogi személynek, amely közösségi beszerzése után nem kötelezett adófizetésre,
e) bármely személynek, ha a Közösségen belüli termékbeszerzés után azért nem keletkezik adókötelezettség, mert ha az ügylet belföldön teljesített termékértékesítés lenne, az Áfa tv. 103., 104. és 107. §-ok szerint adómentes lenne (például bizonyos vízi vagy légi közlekedési eszköz üzemeltetését szolgáló termék).
Ez az értékesítési forma a Közösségen belüli távértékesítés.
Az a)-d) pont szerinti személyeknek teljesített termékértékesítések után az értékesítőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. (Az e) pont szerinti értékesítés adómentes.)
Hol kell megfizetni az adót?
Ezen Közösségen belüli távértékesítések a termék küldeménykénti megérkezésének, illetve a fuvarozás befejezésének helyén, azaz a fogyasztás szerinti tagállamban teljesülnek, ott kell utánuk adózni, az ott érvényes adókulcsok szerint.
Bizonyos feltételek teljesülése esetén azonban ettől eltérően a feladási hely, illetve a fuvarozás indulási helye a teljesítés helye, azaz belföldről feladott, elfuvarozott termékek esetén belföldön, a belföldi adómértékek szerint kell adót fizetni az ügylet után. E szabály illetve annak alkalmazásának feltételei együttesen vonatkoznak a Közösségen belüli távértékesítésekre és a távolról is nyújtható szolgáltatásnyújtásokra.
A feltételek a következők:
- az adóalany kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le,
- az adóalany a távolról is nyújtható szolgáltatást olyan nem adóalany részére nyújtja, amely a Közösségnek az adóalany letelepedésétől eltérő tagállamában telepedett le vagy rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, vagy a Közösségen belüli távértékesítés keretében értékesített terméket a letelepedésétől eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,
- a Közösségen belüli távértékesítés és a távolról is nyújtható szolgáltatásnyújtás ellenértékének adó nélkül számított, éves szinten göngyölített összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget, sem az adott naptári évben, sem az azt megelőző naptári évben.
Az adóalany az értékhatár alatt is választhatja, hogy a főszabály szerint állapítja meg a teljesítési helyet, vagyis a vevő, az igénybevevő letelepedése szerint, illetve a termék rendeltetési helyén, a fogyasztás szerinti tagállamban. Választása azonban a választás évét követő két évig köti. Erről a NAV-nak bejelentést kell tenni. Akkor, ha az adóalany egy Közösségen belüli távértékesítésével vagy távolról is nyújtható szolgáltatásnyújtásával túllépi a 10 000 euró küszöbértéket, vagyis a 3 100 000 forintot49, az átlépéssel érintett ügylete után már az igénybevevő letelepedése szerinti tagállamban kell az adót megfizetnie. Ezt a változást a NAV-hoz is be kell jelentenie.
A Közösségen belüli távértékesítésekről a részletesebb tudnivalókat a 98. számú információs füzet ismerteti.
Forrás:2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu