2017. július 1-jével lépett hatályba az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvény, amely a szövetkezetekről szóló törvény módosításával lehetővé tette a közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozását, mely iránt egyre intenzívebb érdeklődés figyelhető meg.
A nyugdíjas szövetkezet céljainak a megvalósításával tulajdonképpen a közérdeket is szolgálja, hiszen lehetőséget biztosít a még aktív időskorúak foglalkoztatására, a tagok gazdasági és szociális helyzetének az előremozdítására, továbbá fontos szempontnak tartja, hogy a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat, a következő generációk számára átadásra kerüljön.
Fontos tudnunk, hogy a nyugdíjas szövetkezetnek kizárólag természetes személy lehet a tagja, de nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja. Tehát nagyon fontos a tagok személyes közreműködése. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.
A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,
b) öregségi nyugdíjban részesül-e,
c) az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
e) vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és
f) vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését.
Jó ha tudjuk, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagjának tagsági megállapodást kell kötnie a szövetkezettel, a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére. Nagyon fontos, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezésnek arányosnak kell lennie a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével. Tehát a fizetésnek arányban kell lennie elvégzett munkával.
A nyugdíjas szövetkezet azon tagjai, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, személyes közreműködésüket a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás, úgymond külső szolgáltatás keretében is teljesíthetik.
Tehát a külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre. Ez egy elég sajátos jogviszony, melynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó, valamint az Munka Törvénykönyve meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Érdemes tudnunk, hogy a külső szolgáltatás fogadójának, tehát a munkáltatónak, jogában áll a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját közvetlenül utasítania, mely jogkör kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.
Természetesen mint minden munkaviszonyban, a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére is biztosítani kell pihenőidőt, az elvégzett feladatteljesítés tartamának alapján. Ha tehát a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Így a kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén napi minimum 45 percet. Továbbá nagyon fontos észben tartanunk, hogy amennyiben a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a kötelező legkisebb minimálbér és a garantál bérminimum összege. 2017-ben a kötelező legkisebb minimálbér 127.500 forint, a garantált bérminimum pedig 161.000 forint.
A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) a nyugdíjas szövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a nyugdíjas szövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.
Mint ahogy az élet minden területén, itt is előfordulhat károkozás akár az egyik részről, akár a másik részről.
A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben jó ha figyelünk rá, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.
A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.
Mivel a szolgáltatás fogadója együttműködik a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen biztosítja a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.
Érdemes megemlítenünk, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagjának alapításkor vagy belépéskor vagyoni hozzájárulást kell vállalnia. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.
A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.
Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.
[Forrás: 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről]
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
