Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?
A külföldiek ingatlanszerzése külön szabályozás alá esik Magyarországon, mivel mindig különleges és gyakran kényes kérdés volt, hogy mennyire és milyen feltételekkel engedhető meg az ő tulajdonszerzésük. Jelenleg is külön jogi szabályozás rendelkezik a külföldiek ingatlanszerzésének menetéről és feltételeiről. Ki számít külföldinek? Melyek a külföldiekre vonatkozó legfontosabb ingatlanszerzési szabályok?
A munkaviszonyban szükség lehet arra, hogy a munkáltató hátrányos következményeket alkalmazzon, ha a dolgozó megszegi valamely kötelezettségét. A felmondás, mint hátrányos következmény sok esetben túlságosan súlyos büntetést jelentene, ezért a munkáltatónak szüksége lehet más fegyelmi eszközökre is. Milyen fegyelmezési lehetőségei vannak a munkáltatónak?
Sokszor előfordul, hogy valaki egy-egy ügyét nem személyesen, hanem meghatalmazott útján intézi, amely esetben a meghatalmazott az érintett képviselőjeként jár el. A meghatalmazást általában meghatározott ügyek intézésére szokták adni a meghatalmazott személy részére. Van-e arra lehetőség, hogy valaki általános jelleggel adjon meghatalmazást másnak? Mik a meghatalmazás alapvető szabályai?
A magántulajdonhoz fűződő jog és a tulajdon védelme az egyik legalapvetőbb alkotmányos jog. Magyarországon az 1945 után lezajlott államosítások emléke miatt ez különösen kényes terület. Jelenleg, kivételesen, törvény által szabályozott eljárás keretében van arra lehetőség, hogy magánszemélyek tulajdonát kisajátítás útján, kártalanítás ellenében elvonják. Mik a kisajátítás alapvető szabályai?
Ha áruk vagy szolgáltatások árának megfizetésével valaki késedelembe esik, akkor a törvény alapján késedelmi kamatot köteles fizetni a késedelem idejére. Azonban a késedelembe eséskor több esetben arra is lehet számítani, hogy a jogosult behajtási költségátalányt is követel a késedelmi a kamat felett. Az utóbbi időben előfordult, hogy szolgáltatók magánszemélyektől is követelték a behajtási költségátalány kifizetését. Mire szolgál a behajtási költségátalány? Ki kötelezhető ennek megfizetésére?
A munkaviszony fennállása során szükség lehet a munkaszerződés módosítására. Azonban nem minden munkaviszonnyal vagy a munkavégzéssel kapcsolatos változás jelent egyben munkaszerződés módosítást is. Mikor van szükség a munkaszerződés módosítására és mikor nincs? Milyen mozgástere lehet a munkáltatónak a munkaszerződés módosítása nélkül?
A mindennapi életben sokszor lehet találkozni a jelzálogjoggal, különösen a hitel- és kölcsönszerződések kapcsán. Ezekben az esetekben a jelzálogjog tipikusan a kölcsön visszafizetésének biztosítására szolgál, és legismertebb formája az ingatlant terhelő jelzálogjog. Az már például kevésbé ismert, hogy a jelzálogjog nem csak ingatlant terhelhet. Mit érdemes tudni a jelzálogjogról?
Szerződésekben gyakran szerepel kötbér fizetésére vonatkozó rendelkezés arra az esetre, ha valamelyik szerződő fél megszegné a szerződésből származó kötelezettségét. Kötbért a fogyasztókkal kötött szerződés is tartalmazhat, és viszonylag gyakran alkalmazzák is ezt a lehetőséget a fogyasztókkal szerződő cégek, szolgáltatók. Előfordulhat-e mégis, hogy a fogyasztói szerződésben foglalt kötbért tisztességtelennek lehet minősíteni?
Legtöbben a nyári szabadság alatt vesznek részt szervezett utazásokon, amelyek kapcsán utazási szerződést kötnek. Az utazási szerződés a vállalkozás egyik sajátos típusa, melyet egyik oldalon az utazásszervező/utazásközvetítő, a másik oldalon az utasok kötnek. Melyek az utazási szerződés jellemző vonásai, mit érdemes tudni az ilyen szerződésekről?