Bizalomvesztés miatti munkáltatói felmondás

0

A munkaviszony munkáltató általi felmondásának többféle oka is lehet, de jogszerű lehet a felmondás bizalomvesztésre hivatkozva?

A munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének többféle oka is lehet. Viszonylag gyakran előfordul, hogy a munkáltató azzal indokolja a felmondását, hogy elvesztette a bizalmát a munkavállalóban. A bizalomvesztés miatti felmondás jogszerű lehet, amennyiben megfelel a Munka Törvénykönyvében foglalt feltételeknek. Mikor mondhat fel a munkáltató bizalomvesztésre hivatkozva?

A felmondás indokai

Amennyiben a munkáltató felmondással kívánja megszüntetni a munkaviszonyt, köteles a felmondást megindokolni. A felmondás indokait a Munka Törvénykönyve két csoportba sorolja:

  • a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy
  • a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A munkáltatónak arra is van lehetősége, hogy a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntesse, amennyiben

  • a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondást szintén meg kell indokolni. Az azonnali hatályú felmondás indoklási kötelezettsége alól kivétel:

A bizalomvesztés, mint a felmondás indoka

Minden munkaviszonyban alapvető feltétel, hogy a munkáltató és a munkavállaló között valamilyen szintű bizalom álljon fenn. Arra vonatkozóan, hogy a dolgozó mikor felel meg a munkáltató által belé vetett bizalomnak nem lehet általános meghatározást adni. A bizalom nagyban függ a munkakörtől és a munkaviszony egyéb körülményeitől is. Nyilvánvalóan nem ugyanazt jelenti a munkavállalóba vetett bizalom például egy takarító, egy pénztáros vagy egy gazdasági vezető esetén.

A Munka Törvénykönyve nem említi külön a bizalomvesztést, mint a felmondás indokát. Ennek oka, hogy a bizalomvesztés a munkavállaló magatartásával, képességével összefüggő felmondási okok csoportjába tartozik. Amennyiben a munkavállaló olyan magatartást tanúsít a munkaviszony alatt – akár a munkahelyen kívül is – amely a belé vetett munkáltatói bizalom elvesztéséhez vezet, az jogszerűen megalapozhatja a munkáltató felmondását.

BÉR és TB elszámolási Humánügyviteli Rendszer
XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2021.

A felmondás indokának a felmondás közlésekor fenn kell állnia a dolgozóval szemben. Ez a bizalomvesztésre alapozott felmondás esetén azt jelenti, hogy ha a munkáltatónak tudomására jutott a munkavállaló bizalomvesztést okozó magatartása, akkor nem késlekedhet sokáig az erre alapozott felmondás közlésével. Ha ugyanis a munkáltató akár több hónapig tovább foglalkoztatja a dolgozót, miután a bizalomvesztésre okot adó magatartásról tudomást szerzett, akkor a hosszabb késlekedés miatt már nem indokolható bizalomvesztéssel a felmondás. Ilyenkor a további foglalkoztatás arra utal, hogy a munkáltató nem vesztette el olyan mértékben a bizalmát, hogy a munkaviszony fenntarthatatlanná vált volna.

Az indokolási kötelezettség bizalomvesztés esetén

A munkáltató a felmondást köteles megindokolni. Nincs ez másként bizalomvesztésen alapuló felmondás esetén sem. Az indokolással szemben támasztott követelmény, hogy

  • tényszerű,
  • világos és
  • okszerű legyen.

Ezért bizalomvesztésen alapuló felmondás esetén sem elegendő a felmondás indokolásába csupán annyit beleírni, hogy a munkáltató elvesztette a munkavállalóba vetett bizalmát. Az ilyen indokolás nem világos, hiszen nem derül ki belőle ténylegesen mi vezetett a bizalomvesztéshez. A felmondásnak ezért világosan tartalmaznia kell, milyen tények, azaz a munkavállaló milyen magatartása vezetett a bizalomvesztéshez.

Mi okozhat bizalomvesztést?

A bizalomvesztés előidézésére alkalmas munkavállalói magatartásokat sokféleségük miatt nem lehetséges felsorolni.

Fontos, hogy a munkavállaló magatartásának olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy a munkáltató bizalmát megingassa. E tekintetben nem elsősorban az a fontos, hogy a munkáltató saját szubjektív megítélése szerint elvesztette-e a bizalmat a dolgozóban, hanem az, hogy általános, a társalomban elfogadott megítélés alapján megalapozhatja-e a bizalomvesztést a dolgozó magatartása. Ezért például nem lesz jogszerű valamely munkáltatói szabályzat bagatell, egyszeri és kisebb jelentőségű megsértése miatti bizalomvesztésre alapított felmondás, még akkor sem, ha a munkáltató maga úgy érzi, hogy ő már emiatt a kisebb szabálysértés miatt is elvesztette a bizalmát a dolgozóban.

Bizalomvesztést idézhet elő például a munkáltatónál irányadó magatartási vagy etikai szabályzat megszegése. Megalapozottnak találta a bíróság a bizalomvesztésre alapozott felmondást abban az esetben is, amikor a munkavállaló elmulasztotta előzetesen tájékoztatni a munkáltatót arról, hogy újabb munkaviszonyt létesít. Bizalomvesztéshez vezetett az is, amikor a munkavállaló a munkáltató tudta nélkül a munkáltatóval versenytárs cég megalapításában működött közre tagként.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Felmondás Szabályosan
Szakkönyv – Felmondás Szabályosan
Megosztás

About Author

Comments are closed.