Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulási adó alapja, mértéke és megállapítása

0

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevezetésének célja a közügyek szabad megvitatása, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutás, továbbá a művészeti élet szabadságának előmozdítása, a kultúrát hordozó szellemi termékek támogatása.

Ennek megoldására a jellemzően művészeti, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytató magánszemélyek érdekében az általános adó- és járulékszabályok alkalmazása helyett – választásuktól függően – egyszerűsített közteherviselési módszer szerint teljesíthetik adó- és járulék kötelezettségüket. Az ekho továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy a polgári jogi (megbízási/vállalkozási) vagy munkajogi jogviszonyok mellett meghatározott tevékenységet végző magánszemélyek esetében azonossá váljon a közteherviselés.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya a törvényben meghatározott FEOR szerinti foglalkozásnak (például író, képzőművész, iparművész, rendező, újságíró) megfelelő tevékenységet munkaviszonyban, vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemélyekre és a magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban álló munkáltatóra, kifizetőre terjed ki, a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozata alapján.

Az ekho alapja, mértéke és megállapítása

Az ekho alapja a bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek a meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot kell fizetnie. Ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, az ekho mértéke 11,1 százalék.

A kifizetőnek pedig az ekhoalap összege után 19,5 százalék ekhót kell fizetnie. A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti, kivéve, ha a magánszemély az alábbi bekezdés szerinti nyilatkozatot tesz.

A fentebbi rendelkezésektől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le. Továbbá a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

Az ekho választására vonatkozó nyilatkozat

Az a magánszemély, aki a törvényben meghatározott FEOR szerinti foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetve mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg a magánszemély vissza nem vonja az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

Fontos figyelnünk rá, hogy a magánszemélynek a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetések tekintetében vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha az esedékes bevételére (vagy annak egy részére) a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben.

A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhót, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhót fizetett, az adóévben meghaladja a törvényben részletezett összeghatárt.

Az ekho megoszlása

A magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap
a) 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,
b) 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
c) 3,9 százaléka – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas – nyugdíjjáruléknak minősül.

Forrás: 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Armada Könyvelési Rendszer

Könyveljen Okos Könyvelőprogrammal!

Megosztás