Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) 2022

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) olyan adózási forma, amit egyes meghatározott foglalkozások művelői választhatnak – főként a művészet, média és sport területén –, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket.

Ebben az információs füzetben ennek alapvető szabályait ismertetjük.

1. Ki választhatja az ekho szerinti adózást?

Az ekho szerinti adózást az a magánszemély választhatja, aki az alábbi foglalkozások valamelyikét űzi, és ezzel adóköteles bevételt szerez.¹

Elnevezésétől függetlenül az a tevékenység is az ekho választására jogosít, ami tartalma alapján megfelel a felsorolásban szereplő foglalkozásoknak, munkaköröknek.

Fontos kitétel azonban, hogy csak akkor választható az ekho szerinti adózás, ha ezen foglalkozások gyakorlásakor az adózó a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

Mely foglalkozások mellett választható az ekho szerinti adózás?

FEOR-szám2	Foglalkozás
2123	Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
	• Akusztikus mérnök
	• Audiotechnikai mérnök
	• Hangmérnök
	• Televíziós műszaki adásrendező
2136	Grafikus és multimédia–tervező
2627	Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
	• Filmszövegfordító
	• Lírai művek fordítója
	• Műfordító
	• Prózai és drámai művek fordítója
2714	Kulturális szervező foglalkozásból
	• Producer (kulturális)
	• Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
2715	Könyv– és lapkiadó szerkesztője
2716	Újságíró, rádióműsor–, televízióműsor–szerkesztő
2719	Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból
	• Művészeti tanácsadó
	• Zenei konzulens, tanácsadó

 

2721	Író (újságíró nélkül)
2722	Képzőművész
2723	Iparművész, gyártmány– és ruhatervező
2724	Zeneszerző, zenész, énekes
2725	Rendező, operatőr
2726	Színész, bábművész
2727	Táncművész, koreográfus
2728	Cirkuszi és hasonló előadóművész
2729	Egyéb alkotó– és előadóművészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)
3122	Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
	• Koncertfénytechnikus
	• Koncert-színpadtechnikus
3145	Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
	• Filmstúdió-technikus
	• Hangmester
	• Hangrestaurációs technikus
	• Hangstúdió-technikus
	• Hangtechnikus
	• Képtechnikus
	• Rögzítéstechnikai technikus
	• Stúdiótechnikus
	• Videótechnikus
	• Zenei technikus
3711	Segédszínész, statiszta
3712	Segédrendező
3714	Díszletező, díszítő
3715	Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
3719	Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5211	Fodrász foglalkozásból
	• Színházi fodrász
	• Színházi parókakészítő
5212	Kozmetikus foglalkozásból
	• Maszkmester
	• Sminkes
	• Sminkmester
	• Színházi kikészítő
7212	Szabó, varró foglalkozásból
	• Jelmez- és alkalmiruha–készítő
	• Színházi varró
7213	Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
	• Színházi fejdíszkészítő
7217	Cipész, cipőkészítő, –javító foglalkozásból
	• Színházi cipész

Választhatja az ekho szerinti adózást a fenti foglalkozásokat űző, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára is3, ha nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de valamely EGT-államban biztosított, és erről a külföldi hatóság által kiállított A1-es igazolással rendelkezik.

Az előzőekben felsoroltakon túl csak bizonyos képesítési feltételekkel választhatják az ekhót a 2717-es FEOR-számú foglalkozást űzők.

• Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, ha rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.
• Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint egyes sportszakemberek⁴,
  • ha sportszervezetnél vagy sportszövetségnél⁵ jogviszony alapján lát el sporttevékenységgel kapcsolatos feladatot, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy
  • a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, ha a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységet végző sportmunkatárs, sportszakember, és rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
• Nemzetközi sportszövetség munkavállalója, ha a szövetséget Magyarországon a sportról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vették.⁶

Ha a magánszemély az ekho szerinti adózást választja, a vele munkaviszonyra, vállalkozási tevékenységre, megbízásra szerződő kifizető, munkáltató is kötelessé válik az ekho alkalmazására. Kivétel ez alól,

• ha a magánszemély átvállalja a kifizetőtől az őt és a kifizetőt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését. Erről a magányszemélynek a bevétel megszerzése előtt kell nyilatkozni, vagy
• ha a kifizető EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho-s bevételt.

2. Melyek az ekho választásának további feltételei?

Amellett, hogy a felsorolt foglalkozásokból szerez adóköteles bevételt, az ekhot választó magánszemélynek a következő feltételeknek is meg kell felelnie.

• Rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet
  • a munkaviszonyból származó,
  • egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá
  • társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
  • egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja tv.⁷, illetőleg a Tbj.⁸ szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető.

A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.⁹

• Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható.
  • Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért¹⁰ elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekhot. Ez alól kivétel,
    • ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, ugyanis ilyenkor az összeghatár évi 500 millió forint;¹¹ vagy
    • ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), mivel ilyenkor is évi 250 millió forint¹² az összeghatár, továbbá
    • ha a magánszemély nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója, mert ekkor évi 250 millió forint bevételi értékhatárig választhatja az ekho adózási módot oly módon, hogy a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint kell teljesítenie az adókötelezettséget.¹³
  • Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 250 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
  • Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint.
  • Nem nyilatkozhat az adóévben ekho választásáról az a magánszemély, aki a fentiek szerinti összeghatárt már elérte.
  • Ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.
• Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett ekho alkalmazására jogosító bevételként olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt. Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár
  • munkaviszony azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a felsorolt FEOR-számok szerinti foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat;
  • társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozás szerinti tevékenységre irányul;
  • vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha azt kizárólag a magánszemély a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.

Az ekho csak akkor alkalmazható,

ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglalkozást űzi, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.

• Az ekho pénzben megszerzett, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifizetett, folyósított bevételre alkalmazható, azaz például devizában (valutában), értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.
  Ez alól kivétel:
  • a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, aki a külföldi pénznemben¹⁴ megszerzett bevételére is alkalmazhatja az ekho szerinti adózást, ha a tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el. ¹⁵
• Az ekho alkalmazása nem kötelező, az arra jogosult magánszemély azt a vele szerződéses viszonyban álló kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Tehát az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, mert például, ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély, vagy külföldi személy, az ekho nem alkalmazható.
• 2018. január 1. óta az egyéni vállalkozó nem választhatja az ekho szerinti adózást az egyébként ekho szerint adóztatható tevékenységére, ha e tevékenységére az adóévben a kisadózók tételes adója (kata) szerinti adózási módot választotta.¹⁶
• Ha a magánszemély munkaviszony alapján folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért17 meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója ekhos nyilatkozatát.
  Nem vonatkozik ez a szabály
  • a nyugdíjas magánszemélyre;
  • arra a magánszemélyre, aki a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában az adott hónap első napján érvényes minimálbér után az általános szabályoknak megfelelően adózik;
  • a magánszemélyre, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő (más munkáltatóval kötött munkaviszonyból, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyból származó, illetve vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén) olyan jövedelmet szerzett, amely után az általános szabályok szerint megfizeti adót.

3. Mi az ekho alapja?

Az ekho alapja a foglalkozáslistában szereplő foglalkozással szerzett bevétel. Ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, ezt a bevételt az általános forgalmi adóval csökkenteni kell.

4. Mekkora az ekho mértéke?

A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie.

Ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), a fizetendő ekho mértéke 9,5 százalék.

Az általános szabálytól eltérően az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5 százalék ekho terheli, amit a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.

A kifizetőt az ekhoalap összege után 2022. január 1-től 13 százalék ekho18 terheli, és emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is.

¹Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.) alapján.
² Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerinti szám.
³ A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK Rendelete alapján.
⁴ A sportról szóló törvény4 11/A. §-ában meghatározott sportszakember.
⁵ A sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetség.
⁶ Ekho tv. 3. § (3c) bekezdés c) alpont.
⁷ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.)
⁸ A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.)
⁹ Nyugdíjasnak az a természetes személy minősül, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és saját vagy özvegyi jogon részesül a nyugellátásban, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.
¹⁰ Az éves minimálbért az év első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell kiszámítani. A minimálbér 2022. január 1-jétől 200.000 forint havonta.
¹¹ Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXVII. törvény 2.§-a alapján 2019. január 1-jétől az Ekho tv. 3. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja értelmében 250 millió forintról 500 millió forintra emelkedik az ekho választására jogosító értékhatár.
¹² Módosította az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény. 2017. június 20. napjától hatályos, azonban az átmenti rendelkezés alapján a 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre is alkalmazható.
¹³ Ekho tv. 3. § (4) bekezdés d) pont db) alpont. Hatályos 2019. július 24-től.
¹⁴ A külföldi pénznemben megszerzett bevétel átszámítására az Szja tv. 5-6. §-aiban foglalt szabályok alkalmazandóak.
¹⁵ Ekho tv. 3. § (3d) bekezdés alapján. Hatályos 2019. július 24-től.
¹⁶ Ekho tv. 3. §-a (2a) bekezdés
¹⁷ Ekho tv. 3. § (7) bekezdés. A minimálbér 2022. január 1-jétől 200.000 forint havonta.
¹⁸ Ekho tv. 4. § (3) bekezdés alapján.

Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre