Amit a szabadság kiadásáról tudni érdemes

0

Sokan nem is gondolják, hogy a szabadság kiadásának menete mellett, a szabadság igénylésének is megvannak az előírásai. Erre figyeljünk!

A szabadságolás az a terület, mely minden vállalkozás, minden cég életében jelen van újra és újra, évről évre. Az esetek többségében a szabadságok kiadása a két fél megegyezésén alapul.

Vannak azonban olyan munkahelyek, melyeknél a szezonalitás nagyon jellemző, ez meghatározhatja a szabadság időszakát, legalábbis részben. Illetve lehetnek olyan iparágak, például gyártásnál, melyeknél jellemző az egy időszakban történő szabadságolás teljes cégre, üzemágra, telephelyre vagy műszakra vonatkozóan. Érdemes tehát már előre gondolkodnunk és akár szabadságolási tervet készítenünk a vállalkozásunk munkavállalóival. Ez biztosítja a munkafolyamatos zökkenőmentességét, illetve támogatja a munkavállalók személyes igényeit.

Sokan nem is gondolják, de a szabadság igénylésének is megvan a megfelelő írásbeli szóhasználata. Ezt érdemes tehát betartani a félreértések és pontatlanságok elkerülése végett. Éppen ezért jó, ha rendelkezzünk egy szabadságkérelem mintával, amit a munkavállalónk rendelkezésér tudunk bocsájtani.

Mennyi szabadság jár a munkavállalónak?

Mielőtt rátérnénk arra, hogy milyen előírások is vonatkoznak a szabadságok kiadására, nézzük meg, hogy mennyi szabadság jár munkavállalóink részére?

Természetesen nem újdonság, hogy munkavállalóinknak minden naptári évben szabadságot kell adnunk, melyet több tényező is befolyásol. Az alapszabadság minden munkavállalót megillet és ennek mértéke alapesetben húsz munkanap.  Ezen felül járhat még számára pótszabadság is különböző feltételek esetén.

Életévtől függő pótszabadság

A munkavállalónak attól függően, hogy hány éves, pótszabadság is jár alapszabadsága mellett. Ennek megfelelően, a munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság számításánál figyelnünk kell arra, hogy a hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a fentiekben meghatározott életkort betölti.

Gyermekek utáni pótszabadság

További pótszabadsággal kell számolnunk abban az esetben, ha a munkavállalónknak van tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke.

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

Fontos azt is tudnunk, hogy a gyermekek utáni pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A fentiek számításánál jó, ha tudjuk, hogy a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Apának járó pótszabadság

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár. Ezt kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ez esetben a munkaadónak nincs mérlegelési lehetősége. E típusú pótszabadság kiadásánál, annak időpontját a munkavállaló jogosult meghatározni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Fiatal munkavállaló pótszabadsága

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, egészen a tizennyolcadik életévének betöltéséig.

Speciális munkakörhöz kapcsolódó pótszabadság

Ez egy speciális előírás, hogy a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadságot kell biztosítanunk.

További pótszabadság

Abban a helyzetben is, amikor munkavállalónk
a) megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadságot kell biztosítanunk.

Láthatjuk tehát, hogy a szabadságnapok mennyisége egyénileg eltérő lehet. Fontos továbbá, hogy figyeljünk arra is, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor az éves szabadságnak arányos része jár munkavállalónk részére. Amire a számításnál még legyünk tekintettel, hogy a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell számítanunk.

Jó, ha tudjuk, hogy a Munka Törvénykönyve nem csak a szabadság mértékét fektette le, hanem azt is, hogy miképp adjuk ki azt. Ez esetben van mozgástere és van korlátja is mind a munkavállalóknak, mind a munkaadónak. Nézzük meg tehát, hogy milyen előírásokat kell betartanunk a szabadságok kiadásánál.

A szabadság kiadása

Alapszabály, hogy a szabadságot -a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató adja ki. Több munkavállaló esetén, illetve a helyettesítések gördülékeny megoldásához érdemes már év elején szabadságolási tervet kialakítani, hogy az támogassa a szervezet működését. Ehhez az alábbiakat azonban mindenképpen figyelembe kell vennünk.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a próbaidő tartamára.

Előírás, amire figyelnünk kell

Annak érdekében, hogy a munkáltató tudja szervezni a szükséges vagy esetleges helyettesítést, a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie munkáltató számára. Természetesen, ezt a 15 napot, mint munkáltatók kezelhetjük rugalmasabban is, ha az nem veszélyezteti a cég működését. További előírás, amire figyelnünk kell, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Láthatjuk, hogy ott van az a bűvös kitétel, hogy eltérő megállapodás hiányában. Emellett, mivel a szabadság kiadását közös egyeztetést követően kell meghatározni, így ha a munkavállalónak van lehetősége és a vállalkozást veszélyeztetné az egybefüggő 14 napos szabadság, akkor közös megegyezéssel el lehet ettől tekinteni. De ha a munkavállaló élethelyzete nem teszi ezt lehetővé –például gyermek óvodai, iskolai szünete -, akkor mint munkáltatók kötelesek vagyunk az egybefüggő 14 nap szabadságot biztosítani. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

Ha mi kívánjuk meghatározni a további szabadság napokat a munkavállalónk számára, akkor fontos tudnunk, hogy ránk is vonatkozik határidő. Mégpedig a következők szerint: a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalónkkal legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Ilyen eset lehet egy közös leállás, mely például kisebb üzemeknél, gyáraknál minden munkavállalót érinthet.

Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, azonban vannak bizonyos helyzetek, melyek enyhítik ezt a szabályt.

Nézzük hát a kivételeket!

Ilyen enyhítés például az, hogy a szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Abban az esetben, ha a felek a naptári évre arra vonatkozóan kötöttek megállapodást, hogy az életkorhoz kapcsolódó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató, akkor azt megteheti.

Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni

Emellett a kiadásnál figyelemmel lehetünk arra is, hogy ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, úgy az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell azt kiadnunk. Egy speciális előírás, melyet szintén használhatunk, hogy az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot akkor, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik ugyan és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

Láthattuk, hogy van pár megkötés, előírás a szabadságok kiadását illetően. Éppen ezért jó, ha tudjuk, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Jó, ha tudjuk, hogy a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles bizony megtéríteni.

A szabadság napjai

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, így ezeket a napokat kell majd szabadságként elszámolni.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság.

Az előzőektől eltérően, a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Fontos tudnunk, hogy a szabadságot alapjaiban munkanapban, a munkavégzés alóli mentesülés esetén pedig annak tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Abban az esetben, ha nincs külön munkaidő-beosztás, úgy a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni és a fentiek figyelembevételével kell nyilvántartani.

Szabadság időpontjának módosítása

Előfordulhat olyan váratlan helyzet, amikor a munkáltató kénytelen módosítani a szabadság időpontját. Akár még meg is szakíthatja a munkavállaló szabadságát. Ilyen esetben azonban fontos tudnunk, hogy a munkavállalónál felmerült, a szabadság kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggő kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság megváltása

Nagyon fontos alapszabály az, hogy a szabadságot megváltani nem lehet.

Ez alól azonban van egy kivétel. Ugyanis, ha a munkaviszony megszűnik és a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, mert nem volt lehetősége rá, ebben az esetben a ki nem adott szabadságnapokat meg kell váltani. Vagyis ki kell fizetni a munkavállaló számára.

Fizetés nélküli szabadság

Fizetés nélküli szabadságot az esetek többségében a munkavállaló kérelmére szokott kiadni a munkáltató. Azonban a jogszabály azt sem tiltja meg, hogy közös megegyezéssel jöjjön létre fizetés nélküli szabadság. Sok cégnél alkalmazzák is ezt a lehetőséget a koronavírus járvány gazdasági nehézségei következtében. Így a munkavállalónak megmarad a munkája, a munkáltató pedig nem veszíti el értékes alkalmazottját. Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy számos előnye mellett sok hátránya is van. Mielőtt megkötnénk a megállapodást a fizetés nélküli szabadságról, érdemes végig gondolnunk az előnyöket és hátrányokat és csak ez után dönteni.

Alapvetően a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében jár a fizetés nélküli szabadság. Mégpedig a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Továbbá a munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. Fontos, hogy a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának kell igazolnia. A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára is.

Így igényelhető fizetés nélküli szabadság

Figyeljünk rá, hogy a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban be kell jelentenie. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A munkavállalónk tehát írásban, a „fizetés nélküli szabadság kérelemmel” igényelheti ezen szabadságát, ahol lehetősége van feltüntetni a fizetés nélküli szabadság indoklását, azt, hogy ezen idő alatt hol lesz elérhető, továbbá azt, hogy meddig szeretné igénybe venni a szabadságot. Érdemes tehát ilyennel is rendelkeznünk.

Előnyök és hátrányok

Most nézzük meg a felek közös megállapodásán alapuló fizetés nélküli szabadság részleteit, előnyeit és hátrányait.

A munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot egyéb esetekben is, mint például építkezés céljából, azonban itt a munkáltató dönthet, hogy elfogadja-e ezen kérelmet és megadja-e a munkavállalójának a kért fizetés nélküli szabadságot.

A koronavírus járvány miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben sok munkáltató ideiglenesen nem tudja foglalkoztatni az alkalmazottait. Emellett mivel sok munkáltató fontosnak tartja, hogy a munkaerő ne menjen el tőle, egy járható útnak tartja a megállapodást, a fizetés nélküli szabadságra. Így a munkahelyen maradnak a jó munkaerők és a munkavállalóknak is megmarad az állásuk. Fontos azonban, hogy ehhez mindkét fél egybehangzó akarata kell. Tehát ha mindkét fél egyet ért abban, hogy a munkát egy későbbi időpontban szándékoznak folytatni, nagyon fontos, hogy a részleteket is tisztázzuk az írásban kötött megállapodásban, például azt, hogy mikor ér véget a fizetés nélküli szabadság. Itt határozzunk meg egy konkrét dátumot, hogy teljesen egyértelmű legyen.

Megszüntethető a munkaviszony fizetés nélküli szabadság alatt?

A munkaviszony fizetés nélküli szabadság alatt is megszüntethető mindkét fél részéről. A munkavállaló egyszerűbb helyzetben van ilyen szempontból, ugyanis a törvény kimondja, hogy határozatlan időtartamú munkaviszonyának felmondását nem szükséges megindokolnia. A munkáltatónak is lehetősége van megszüntetni a munkaviszonyt, ha például az építkezésre igénybe vett fizetés nélküli szabadsága alatt a munkavállaló máshol vállal munkát. Viszont ha a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló a jogszabályban rögzítettek alapján veszi igénybe, úgy védve van a munkáltatói felmondás alól. Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság nem számít munkaviszonyban töltött időnek, így ezen időtartamra szünetel a munkavállaló biztosítása, így egészségbiztosítási ellátásokra sem jogosult. Továbbá a fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít be a társadalombiztosítási ellátások, például az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges időtartamba.

Vállalhat közben munkát máshol a munkavállalónk?

A munkavállalóknak arra is van lehetőségük, hogy ha a munka hiánya miatt van közös megegyezésen alapuló fizetés nélküli szabadságon, ezen időtartam alatt máshol munkát vállaljon. Arra azonban nagyon kell figyelni, hogy a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően újra munkába kell állnia a régi munkahelyén.

Láthatjuk tehát, hogy a törvény elég egyértelműen, meghatározza a szabadságokhoz kapcsolódó előírásokat, lehetőségeinket és korlátainkat, mind a munkaadóknak és mind a munkavállalóknak, melyekre érdemes különösen figyelmet fordítani. Ami fontos, hogy év közben, akár már év elején úgy alakítsuk ki és ütemezzük be a szabadságolásokat, hogy azok lehetőleg illeszkedjenek a munkavállalók igényeihez és egyben támogassák a vállalkozás zökkenőmentes működését. Egy jó szabadságolási terv jó a munkavállalónak és munkaadónak egyaránt.

Forrás: BérPortál – www.berportal.hu
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
Megosztás

About Author

Comments are closed.