Alapszabály, hogy a szabadságok kiadása a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató feladata. Továbbá, amire még figyelnünk kell.
Az esetek többségében a szabadságok kiadása a két fél megegyezésén alapul. Vannak azonban olyan munkahelyek, melyeknél a szezonalitás nagyon jellemző, ez meghatározhatja a szabadság időszakát, legalábbis részben. Illetve lehetnek olyan iparágak, például gyártásnál, melyeknél jellemző az egy időszakban történő szabadságolás:
• teljes cégre,
• üzemágra,
• telephelyre vagy
• műszakra vonatkozóan.
De ez esetben is figyelnünk kell pár előírásra.
Alapszabály, hogy a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki.
Fontos azonban tudunk, mint munkáltatóknak
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Mivel ezzel az előírással nem biztos, hogy tisztában vannak munkavállalóink, ezért erről érdemes őket tájékoztatni.
További előírás, amire figyelnünk kell
A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
A további szabadság napokat, ha mi kívánjuk meghatározni a munkavállalónk számára, akkor fontos tudnunk, hogy ránk is vonatkozik határidő, mégpedig a következők szerint:
- a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalónkkal legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, azonban vannak bizonyos helyzetek, melyek enyhítik ezt a szabályt.
Enyhítő helyzetek
- Ilyen például az, hogy a szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
- Emellett a kiadásnál figyelemmel lehetünk arra is, hogy ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, úgy az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell azt kiadnunk.
- Egy speciális előírás, melyet szintén használhatunk, hogy az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot akkor, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik ugyan és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
A törvény a munkaadót is védi speciális helyzetekben
Vagyis, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén:
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Speciális megállapodás köthető
A munkáltató és munkavállaló köthet speciális megállapodást egy naptári évre az alapszabadság vonatkozásában. E szerint a munkáltató az alapszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. A pótszabadságra azonban ilyen megállapodás nem köthető!
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
