Jó, ha tudjuk, hogy a tartósan álláskereső dolgozónk adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehetünk igénybe. Cikkünkben e kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
A szociális hozzájárulási adókedvezmények bevezetésével olyan álláskeresők előtt nyílt meg a könnyebb elhelyezkedési lehetőség, akik korábban kevésbé voltak vonzóak a munkáltatók számára. Ide tartoznak többek között azok, akik már hosszabb ideje vannak távol a munkaerő-piacról, például tartósan álláskeresők, vagy otthon lévő kismamák. Cél volt továbbá a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelése, és munkatapasztalatuk megszerzésének elősegítése.
Most nézzük meg, hogy a tartósan álláskereső foglalkoztatott személy után érvényesíthető kedvezményre vonatkozóan milyen szabályokat kell figyelembe vennünk.
Ki a tartósan álláskereső?
Tartósan álláskereső az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőként nyilvántartott. E szabály alkalmazásakor az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamába a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát be kell számítani.
Legyünk arra is figyelemmel, hogy a kedvezményt a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesíthetjük.
Adókedvezmény
Az adókedvezmény összegét havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként kell megállapítanunk.
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 19,5 százalékos mértékkel megállapított összege a foglalkoztatás első két évében. A foglalkoztatás harmadik évében a kedvezmény mértéke 9,75 százalék.
Az adókedvezmény a céget illeti
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E tekintetben részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény igénybe vehető maximum összegének megállapítására vonatkozóan nézzünk most egy példát!
Dolgozónk szerződés szerinti napi munkaideje 6 óra.
Tekintettel arra, hogy dolgozónk részmunkaidőben dolgozik, így a maximum igénybe vehető kedvezmény alapját, azaz a 100.000 forintot arányosítanunk kell.
Számokkal nézve így fog kinézni ennek kiszámítása: (100.000 / 8) * 6 = 75.000
Tehát 75.000 forint lesz a napi 6 órás részmunkaidőben dolgozónk esetén a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmény maximum alapja.
Nem árt tudnunk, hogy a kedvezmény számítására vonatkozóan a bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alapján kell figyelembe vennünk. Ez azt jelenti, hogy például a betegszabadságra kifizetett díjazás nem képezi a kedvezmény elszámolásának alapját.
A kedvezményt azon egész hónap tekintetében is érvényesíthetjük, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.
Példa a szociális hozzájárulási adókedvezményre
És most nézzünk egy példát a kedvezmény elszámolására vonatkozóan!
Tartósan álláskereső személyt foglalkoztatunk, teljes napi 8 órás munkaidőben. Dolgozónk jogviszonya 2016. november 24-én kezdődik. Bruttó alapbére 214.500 forint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól kapott igazolás alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény igénybevételére lehetünk jogosultak.
Kedvezményre jogosító időszak: 2016. november 24-étől számított 3 év.
- 2016. november 24-től 2018. november 23-ig (1 – 2. év)
- 2018. november 24-étől 2019. november 23-ig (3. év)
A kedvezményre vonatkozóan a foglalkoztatás első két éve 2018. november hónap közben ér véget. Erre a hónapra vonatkozóan még a 19,5 százalékos mértékkel számoljuk el a kedvezményt.
Nézzük meg először, hogy kedvezmény érvényesítése nélkül a szociális hozzájárulási adó kiszámítása hogyan nézne ki.
214.500 * 0,195 = 41.828 forint
A szociális hozzájárulási adó alapja 214.500 forint. Az igénybe vehető kedvezmény azonban maximum 100.000 forint.
Tehát a kedvezmény számítása így fog kinézni.
100.000 * 0,195 = 19.500 forint
A kedvezmény érvényesítése után tehát a fizetendő szociális hozzájárulási adó 22.328 Ft (41.828 Ft – 19.500 Ft).
Nem árt tudnunk, hogy a tartósan álláskereső munkavállalóra vonatkozóan szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő kedvezmény is igénybe vehető.
A szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, azaz 214.500 forint.
Nézzük meg először, hogy kedvezmény érvényesítése nélkül a szakképzési hozzájárulás kiszámítása hogyan nézne ki.
214.500 * 0,015 = 3.218 forint
Példánk esetében azonban a maximum igénybe vehető kedvezményalappal csökkenthetjük a 214.500 forintot.
Tehát a szakképzési hozzájárulás alapja (214.500 – 100.000) = 114.500 forint.
A fizetendő szakképzési hozzájárulás számítása így néz ki:
114.500 * 0,015 = 1.718 forint.
A kedvezmények érvényesítése nélkül 45.046 forint (41.828 Ft + 3.218 Ft), míg a kedvezmények érvényesítése után 24.046 forint (22.328 Ft + 1.718 Ft) adófizetési kötelezettségünk keletkezett.
Láthatjuk, hogy összesen tehát 21.000 forinttal kevesebb cégterhet kell befizetnünk.
Legyünk figyelemmel a kedvezmény elszámolásának további törvényi szabályaira, valamint a szükséges adminisztrációt se feledjük!
Forrás:
2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 462/C §., 463. § (4) – (5) bek.
2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 4. § (1a) bek.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
