A rabszolgatörvény hatályon kívül helyezése

0

A T/8190 számú törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a rabszolgatörvényt. Nézzük meg, hogy ez miben módosítana a jelenleg hatályos munka törvénykönyvén.

Törvényjavaslat:
Az Mt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

Jelenlegi szabályozás:
Munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható

Törvényjavaslat:
Az Mt. 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

Jelenlegi szabályozás:
Hét: a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

Törvényjavaslat:
Az Mt. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Jelenlegi szabályozás:
A munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

Törvényjavaslat:

Az Mt. 97. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

Integrált bérprogram és tb-elszámolás

Integrált bérprogram és tb-elszámolás

Jelenlegi szabályozás:
A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató
a) a munkaidőt a napi munkaidőtől,
b) a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől (Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók),
c) a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdéstől (A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg) eltérően osztja be.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

Törvényjavaslat:
Az Mt. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az elszámolási időszak tartamát a 94. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

Jelenlegi szabályozás:
Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (2)-(4) bekezdése, a 94. § és a 95. § megfelelően irányadó.

Törvényjavaslat:
Az Mt. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontját (heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra) és a (3) bekezdés b) pontját (heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.

Jelenlegi szabályozás:
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát
a) a 94. § (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott időszakon, vagy
b) ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónapon
belül átlagban kell figyelembe venni.

Törvényjavaslat:
Az Mt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Az előzőekben foglaltak alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

Jelenlegi szabályozás:
Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

Törvényjavaslat:
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Az előzőekben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.

Jelenlegi szabályozás:

Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.

Az előzőekben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.

Törvényjavaslat:
Az Mt. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A fiatal munkavállaló esetében a 105. § (2) bekezdésében (Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani) és a 106. § (3) bekezdésében (Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani) foglaltak nem alkalmazhatók.

Jelenlegi szabályozás:
A fiatal munkavállaló esetében a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be.

Törvényjavaslat:
Az Mt. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Jelenlegi szabályozás:
Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.

Általános indokolás
Lassan egy éve annak, hogy elfogadták a rabszolgatörvény néven ismerté vált Munka törvénykönyve módosítást. Mint ismeretes e törvénymódosítás lényege az volt, hogy a kiadható túlórakeret évi 250 óráról 400-ra emelték úgy, hogy az elszámolási időszakot a korábbi 12 hónapról 36 hónapra emelték. A szakszervezetek már akkor azt jósolták, hogy az időzített bombának titulált passzusok igazából ősszel élesednek majd, amikor kifogynak a cégek a 250 órás keretből. Az idő és a gazdasági folyamatok a szakszervezeteknek adtak igazat. Egyre többször lehet találkozni azzal a jelenséggel, hogy a munkaerőhiány csökkentése érdekében a cégek elkezdték agitálni dolgozóikat, hogy kezdjenek el egyre több plusz munkát vállalni. Az elmúlt években ugyanis nagyot fordult a munkaerőpiac a hazai kkv-nál is, egyre kevesebb a megbízható jó szakember, egyre nagyobb a munkaerőhiány, amit valahogyan pótolni kell. A vállalkozások az ilyen esetekben nyúlnak előszeretettel a rabszolgatörvény rendelkezéseihez. A hatályos törvényi szabályozáson sürgősen változtatni kell, el kell törölni, mivel a modern kori rabszolgatartást segíti elő és táptalajt biztosít a dolgozók végletekig tartó kizsákmányolására. Minden jóérzésű, épp ésszel gondolkodó ember számára elfogadhatatlan a 400 órás túlóra keret. Ez a mennyiségű túlóra tönkreteszi a dolgozókat, de még a családokat is. Ez a mértékű túlóráztatás többek között látványos egészségromlást idéz elő a munkavállalóknál, mivel a túlfeszített munka mellett nem jut kell idő a pihenésre, regenerálódásra. Itt szükséges megjegyezni, hogy már 2018. évben táppénzkiadásra 116,9 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás, ami sajnálatos módon igen beszédes adat. Ez a hatalmas összegű kiadás azt is jelenti, hogy a magyar dolgozók egészségi állapota enyhén szólva sem mutat jó képet. Ha hozzá vesszük azt a tényt is, hogy a munkavállalók a munkahelyük megtartás érdekében nem nagyon szeretnek táppénzre menni akkor még aggasztóbb a helyzet. Továbbá a munkahelyi balesetek számának folyamatos emelkedése is igen beszédes és egyben ige aggasztó képet mutat. Több, mint háromezerrel nőtt 2015-höz képest a munkahelyi balesetek száma Magyarországon, a tendencia egyértelmű! Nem hogy nem sikerül csökkenteni a dolgozók egészségét veszélyeztető tényezőket, de a helyzet folyamatosan romlik. 2015 első félévében még „csak” 8.057 munkával összefüggésbe hozható baleset történt, addig 2019-ben 11.151, ami az elmúlt 5 év legsúlyosabb eredménye. Vagyis hiába fogadkozott korábban a kormány, hogy 5 különféle intézkedésekkel visszaszorítja a munkahelyi balesetek számát, ez a kísérlet egyelőre kudarcos – ez pedig a munkavállalók számára nap mint nap óriási kockázatot jelent. Nem tudjuk elfogadni azt a kormányzati hozzáállás sem, miszerint a dolgozókat alacsony béreken a végletekig ki kell zsigerelni. Azt a tényt kéne végre a kormányzatnak felismernie, hogy a jó szellemi és fizikai állapotban lévő, naprakész tudással rendelkező muunkavállalók sokkal értékesebbek a munkaerőpiacon, mint a rabszolgák. Ennek a felismerésnek az elősegítése érdekében készült ez a törvényjavaslat is. A rabszolgatörvény rendelkezései nem a dolgozók érdekeit szolgálják, ezért azokat azonnali hatállyal törölni kell.

Forrás: www.parlament.hu T/8190 számú törvényjavaslat
https://www.parlament.hu/irom41/08190/08190.pdf

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

A bérszámfejtést elvégezzük cége helyett!

A bérszámfejtést elvégezzük cége helyett!

Megosztás

Comments are closed.