A megőrzési felelősség

0

A munkáltató felelőssége, hogy biztosítsa munkavállalói számára a munkavégzéshez szükséges eszközöket. Ezen eszközök tehát a munkavállaló használatába kerülnek és nekik kell gondoskodniuk azok állapotáról. De mi történik akkor, ha ezen eszközökben kár keletkezik? Mikor terheli a munkavállalót kártérítési felelősség és melyek azon esetek, amikor nem tartozik felelősséggel a bekövetkezett kárért?

A munkavállaló alapvetően köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Ugye itt az egyik kulcsfontosságú dolog, hogy az adott tárgyat a munkavállaló kizárólagos tulajdonába adtak, tehát azzal csak neki van jogosultsága dolgoznia. A másik fontos dolog, hogy az eszköz átadás mindenképpen visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség megállapításával történjen. Ezen esetek fennállása esetén egyértelműen a munkavállalót terheli a kártérítési felelősség.

Más a helyzet például a céges autó vonatkozásában, ha azt bármelyik kolléga elviheti céges ügyek intézésére. Ebben az esetben tehát az autó nem egyetlen ember kizárólagos használatában van, hanem az összes munkatárs között oszlik meg a használata. Ha az autóban kár keletkezik, így nem lehet egyetlen munkavállalónkra terhelni, hiszen lehet, hogy éppen egy másik kolléga használta rendeltetés ellenesen a gépkocsit. Ilyenkor nem egyértelmű a vétkes személye, így a felmerülő károkat a cégnek kell rendeznie.

A munkavállaló az általa okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. Tehát figyeljünk rá, hogy az átadás átvételről mindenképpen készüljön írásos dokumentáció, melyen mindkét fél aláírása szerepel.

Jó ha tudjuk, hogy a kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. Abban az esetben pedig, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, a kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik. A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek. Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.

Fontos figyelnünk arra, hogy a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt az előbb említett jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

Minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítania a kárt, továbbá azt, hogy a törvényben előírt dokumentumok aláírásával igazolta a munkavállaló is, hogy átvette az adott eszközt.

Ne feledjük, hogy nem minden esetben okolhatjuk munkavállalónkat a részére átadott dologban bekövetkezett károkért. Mentesül a felelősség alól a munkavállaló, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Összefoglalva tehát nagyon fontos, hogy minden esetben legyen írásos nyoma annak, hogy átadtunk egy munkaeszközt a munkavállalónknak és aláírásukkal mindét fél igazolja az átadás átvétel megtörténtét. Ez nagy könnyebbséget jelenthet a későbbi viták elkerülése értekében, ha valami hiba vágy kár keletkezik az adott munkaeszközben. Ha teljesen biztosra szeretnénk menni, akkor készítsünk egy tájékoztatót a munkavállalónk számára, hogy mit várunk el tőle a részére átadott munkaeszköz használatával kapcsolatban és milyen állapotban kívánjuk tőle visszakapni azt.

Szakértő bérszámfejtés határidőre

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás