A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
A kényszertörlési eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII./A fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza.
Jelen tájékoztatás célja, hogy általános képet adjon a kényszertörlési eljárás menetéről. A részletszabályok az említett jogszabályokban találhatóak.
A kényszertörlés kezdetén:
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben napi rendszerességgel közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, (www.ecegkozlony.hu) napi feltöltéssel kerül sor. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
A kényszertörlési eljárás nem önkéntesen elhatározott megszűnési forma, célja a rendellenesen működő cég kényszerű, vissza nem fordítható megszüntetése, törlése. A cégbíróság ezért – kérelemre – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.
[A kényszertörlési eljárást a Cégbíróság csak akkor szünteti meg, ha a 117.§ foglalt bejelentések vagy a 118.§(3) bekezdésben foglalt szervek értesítései alapján felszámolási eljárás lefolytatásának van helye.]
Ugyanezen okból a kényszertörlési eljárás alá került cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, sem a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, valamint a cég átalakulásáról. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően pedig a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.
A cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt (tagokat) a cég vagyonára és kötelezettségeire
vonatkozó információk közlésére. A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha pedig a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámoló teljesíti az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségeket, és nyújtja be a kényszertörlési eljárást megelőző nappal – mint mérlegforduló nappal – készített számviteli beszámolót.
A kényszertörlési eljárás alatt:
A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, a végelszámolásból kényszertörlési eljárás alá kerülő adózóknál vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni. A törvényben foglalt adókötelezettség magába foglalja többek között az adó és költségvetési támogatás megállapítását, bevallását és befizetését, amely teljesítésének kötelezettje az kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg akkor a volt végelszámoló.
Továbbá a vezető tisztségviselő/volt végelszámoló köteles a kényszertörlési eljárást megelőző nappal (mint mérlegfordulónappal) számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. Az elkészített számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő/volt végelszámoló köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás elrendeléséig esedékes bért kifizetni. Ezen kötelezettség magában foglalja a bérekkel kapcsolatos adók levonását, bevallását és befizetését is.
A fentiek alapján tehát a végelszámolási eljárást követően elrendelt kényszertörlési eljárás során, mivel a végelszámoló tisztsége megszűnik az eljárás kezdetével, és a társaságnak nincs vezető tisztségviselője sem, a volt végelszámolót terhelik az adózói kötelezettségek, illetve őt illetik meg az adózói jogok is, így képviseleti joga mindaddig fennáll, amíg a társaság vezető tisztségviselő kinevezéséről nem gondoskodik.
Ez alól kivételt képez, ha bt., illetve kkt. állt végelszámolás alatt, és ezt követően indították meg a cég kényszertörlési eljárását, abban az esetben a bt. beltag, a kkt. tag – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik minősül a társaság képviselőjének, azaz ebben az esetben a vezető tisztségviselőnek kell a már említett kötelezettségeket teljesítenie és őt illetik meg az adózói jogok.
A cégbíróság intézkedései:
A kényszertörlési eljárás elrendeléséről szóló végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
- a céggel szemben követelése van (ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is), illetve
- tudomása van a cég ellen zajló bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárásról, vagy
- a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy
- a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve,
- valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy
- a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,
- tudomása van a kényszertörlés közzétételének napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról
- a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van azt hatvan napon belül jelentse be a cégbíróságnak.
FONTOS! Azoknak a munkavállalóknak tehát, akiknek munkaviszonyon alapuló bér- vagy egyéb követelése áll fenn egy kényszertörlési eljárás alatt álló céggel szemben, igényüket a fentiek alapján 60 napon belül jelenthetik be a cégbíróságnak. Ha a munkavállaló az eljárásról csak később szerez tudomást, bérigényét legkésőbb a kényszertörlési eljárás jogerős befejezéséig még bejelentheti a cégbíróságnak. Ebben az esetben a cégbíróságnak gondoskodnia kell egy Bérgarancia biztos kijelöléséről, akinek feladata, hogy a felmerülő követelés rendezésre kerüljön a Bérgarancia Alapból.
A céggel szembeni bejelentések tartalmától és a cég vagyoni helyzetétől függően a kényszertörlési eljárásban a cégbíróság alábbi döntéseket hozza:
- Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, a cégbíróság (eltiltás mellőzése mellett) a céget törli a cégjegyzékből.
- Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, a cégbíróság azonban megállapította, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság (eltiltás mellőzése mellett) a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról a Cstv. 61. §-ában foglaltak alkalmazásával. Amennyiben azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, azt úgy kell tekinteni, mintha a céggel szemben követelés bejelentésére került volna sor. A cégbíróság által a felosztott cégvagyon után keletkező adófizetési kötelezettség bevallására és megfizetésére az abból részesedő magánszemély kötelezett.
- Ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor, azonban a bejelentések és vagyonfelmérés alapján a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság rendelkezik eltiltásról és a céget törli a cégjegyzékből.
- Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és a bejelentések és vagyonfelmérés alapján a cégbíróság megállapítja, hogy
a.) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy
b.) a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy nincs vagyona, a cégbíróság kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.
Amely esetekben a cégbíróság nem felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, ott a cég törlésére kerül tehát sor. A törlő végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi, a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
A kényszertörlési eljárás után:
Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget (Kft, Zrt) a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cég – a cég törlésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett – volt tagja korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt. (A korlátozott felelősségével visszaél az a tag, aki tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, a cég vagyonával sajátjaként rendelkezik, vagy aki a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes határozatot hozott.) Több tag felelőssége egyetemleges. Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül ruházta át részesedését, korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. (Mentesül a tag a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el.) Több tag felelőssége egyetemleges.
Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője – ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is – az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.
A felelősség megállapítási eljárás során vezető tisztségviselő a cég által megválasztott végelszámoló, illetve a cég vezető tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
Kényszertörlés alatt beadandó bevallások:
Élő, működő cégből kényszertörlés alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai: Az Art. rendelkezése szerint a kényszertörlési eljárás alá kerülő adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.
Bevallások típusa D1.
Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.
Bevallások típusa D2.
A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül.
Bevallások típusa M.
A kényszertörlési eljárás alá került adózó gazdasági tevékenységet nem végezhet18, továbbá a társasági adónak sem alanya.
A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adó- és vámhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy az adott bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Az NY jelű elektronikus űrlapot a „D2” jelzésű, adókötelezettséget nem tartalmazó bevallások esetében lehet használni.
Végelszámolásból, kényszer-végelszámolásból kényszertörlés alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:
Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.
Bevallások típusa V3.
Ezt követően a kényszertörlési eljárás kezdő napja után teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.
Bevallások típusa D2.
(Amennyiben a kényszertörlés kezdő napja nem a végelszámolási eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő nap, abban az esetben a jogerőre emelkedést követő nap és a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nap közötti időszak tekintetében tevékenység záró bevallás benyújtása szükséges.
Bevallás típusa: D1.)
A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül.
Bevallások típusa M.
Kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:
A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követően elrendelt felszámolási eljárás esetében a bevallási gyakoriságnak megfelelően az „utolsóként” D2 jelzéssel benyújtott bevallás időszakának záró dátumát követő naptól a felszámolási eljárás kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakra kell a tevékenységet lezáró bevallásokat F1 jelzéssel benyújtani, függetlenül attól, hogy a kényszertörlési eljárás befejezésének dátuma nem a felszámolási eljárást megelőző nap. A cég korábbi vezető tisztségviselőjét vagy ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámolót az adó- és vámhatóság mulasztási bírsággal sújthatja, amennyiben a kényszertörlési eljárással kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését (pl. tevékenységzáró bevallások benyújtása) elmulasztotta.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
