A koronavírus miatti veszélyhelyzet még mindig velünk van. Ám a pontos megfogalmazás az, hogy ismét velünk van. Mondhatnánk, hogy ez a veszélyhelyzet 2.0-s változata. De amiért ezt témaként felvetem, az a veszélyhelyzeti szabályozással kapcsolatos félreértés. Most ezt tesszük tisztába, hogy mindenki számára érthető legyen.
A veszélyhelyzet nem a normál állapot, ne szokjunk hozzá!
A hosszabb ideig tartó helyzetekhez hajlamosak vagyunk hozzászokni, hiszen az élet így vagy úgy, de megy tovább. Ám az, hogy valamihez hozzászokunk, valamit huzamosabb időn át elviselünk, még nem jelenti azt, hogy az lesz a „normális”, a hosszútávon is kívánatos vagy iránymutató. Ez igaz a veszélyhelyzeti jogi szabályozásra is. Mindjárt elmagyarázom, hogy mire is gondolok.
A veszélyhelyzet jogi környezete
A veszélyhelyzetben nem csupán az életet jobban fenyegető környezet más a békés hétköznapokhoz képest, de a jogi környezet is eltérő szabályok alapján működik. A jogi szabályozás rendje ilyenkor megváltozik.
„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye.
A megszokotthoz képest tehát megváltozik a jogalkotás. A jogszabályok közötti „erősorrend” kibillen egyensúlyi állapotából. Veszélyhelyzetben a Kormány többlet jogosultságokat kap. Ideiglenesen meghozhat, megváltoztathat olyan előírásokat, melyet korábban az Országgyűlés törvény formájában alkotott meg. Veszélyhelyzeten kívül a Kormány nem hozhatna törvénnyel ellentétes szabályokat, nem módosíthatna olyan előírásokat, melyeket törvény ír elő. A Kormány erre vonatkozó jogosultsága azonban ideiglenes, csak a veszélyhelyzet idejére szólhat.
Minden veszélyhelyzet egyforma?
Bár tűnhet úgy, hogy a jelenlegi koronavírus miatti veszélyhelyzet ugyanaz, mint amit 2020. tavaszán éltünk át, ez azonban csak a látszat. Legalábbis jogi értelemben. A veszélyhelyzetben ugyanis mindig az adott helyzethez igazodóan kell és lehet rendkívüli szabályokat bevezetni. A veszélyhelyzet végével pedig az ideiglenes, rendkívüli intézkedéseket tartalmazó Kormány rendeletek sem maradnak velünk.
„A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye. A Kormány veszélyhelyzetben alkotott rendeletei külön hatályon kívül helyezésére sincs szükség, ugyanis maga az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg ezek a rendeletek is automatikusan hatályukat vesztik.
Ez történt a koronavírus miatti első veszélyhelyzet után is. A Kormány a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel, 2020. március 11-én hirdette ki először a koronavírus miatti veszélyhelyzetet. Ezt követőn a veszélyhelyzet elhárítása, a kialakuló problémák kezelésének céljából sok rendelkezés született. Alig győztük kapkodni a fejünket és feldolgozni az új szabályokat. Végül 2020. június 18-án elérkezett a várva várt nap, amikor a Kormány a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel megszüntette a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet.
Ezt követőn kissé fellélegezhettünk. Bár még ekkor is maradtak az átmeneti szabályok, sport nyelven mondhatjuk úgy, hogy a levezető kör.
Ám a megkönnyebbülés sajnos nem tartott túl sokáig.
A 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel a Kormány 2020. november 4-től ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki. Megérkezett hát a koronavírus miatti második veszélyhelyzet.
Ami viszont nem feltétlenül ugyanolyan szabályokkal jár, mint az első.
Mire figyelj különösen veszélyhelyzetben?
A veszélyhelyzetben a rendkívüli szabályoknak mindig az adott helyzethez kell igazodni. Ilyenkor különösen fontos, hogy körültekintően járjunk el, ha az aktuális, vagyis hatályos jogi előírásoknak akarunk utánanézni. Az, ami tavasszal érvényben volt a veszélyhelyzet alatt, most ugyanazzal a szabályozással nincs. Lehet, hogy ugyanolyan tartalmú vagy hasonló szabályok születnek, mert a Kormány úgy ítéli meg, hogy a helyzet hasonló szabályozást kíván meg. De ilyen esetben is külön fog erről rendelkezni, vagyis az új veszélyhelyzetben érvényes, új rendeletet alkot.
Ha tehát a jelenlegi szabályoknak szeretnél utánajárni, mindig figyeld a rendelet dátumát.
Honnan tudhatod, hogy melyik rendelet mikori?
Nem kell kódfejtővé válnod. Szerencsére már a rendelet megjelölése is árulkodó a rendelet születésnapját illetően.
A rendeletek megjelölésében zárójelben látható római és arab szám a rendelet kihirdetésének dátumát jelöli. Például a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet esetén tudhatjuk, hogy az 2020-ban sorban a 478. rendelet, amit a Kormány megalkotott, és mindezt 2020. november 3-án tette közzé. A rendelet pedig a szövegében tartalmazza, hogy az mikor lép hatályba, vagyis mikortól kell alkalmazni. Ebben az esetben a rendelet szövegében azt olvashatjuk, hogy „Ez a rendelet 2020. november 4-én lép hatályba.”
Azzal is találkozhatsz egy rendeletben, hogy „Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.” Ilyenkor ismét jól jön, ha tudod, hogy mi mit jelent a rendelet megjelölésében. Ahogy fent is írtam, ha tudod, hogy a zárójelben lévő számok a kihirdetés hónapját és napját jelölik, a sorszám után pedig az évet találod, akkor már nem nehéz megfejteni, hogy mikortól kell alkalmazni az adott jogszabályt.
Remélem, így már könnyebb lesz eligazodnod a jogi útvesztőben.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
