Ösztöndíjas foglalkoztatást egy speciális jogviszonynak tekinthetjük. Megkötésére a felsőfokú végzettség megszerzését követően nyílik lehetőségünk. Azonban ennek is megvannak a maga szabályai. A törvény pontosan meghatározza, hogy ki lehet ösztöndíjas foglalkoztatott, és e jogviszonyhoz kapcsolódó részletes szabályokat is leírja. Cikkünkben az ösztöndíjas foglalkoztatáshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.
Ösztöndíjas foglalkoztatott lehet az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be,
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban – ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban nem áll.
A felek között nem munkaviszony jön létre, azonban ennek ellenére ne felejtsük el, hogy a Munka Törvénykönyve több rendelkezését is alkalmaznunk kell ösztöndíjas foglalkoztatás esetén.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony részletszabályait a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény tartalmazza. Ez a törvény felsorolja azt is, hogy Munka Törvénykönyve rendelkezései közül pontosan melyeket kell alkalmaznunk, illetve azt is, hogy milyen eltérésekkel kell figyelembe vennünk. Fontos kiemelnünk, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatott a Munka Törvénykönyvében írt betegszabadságra nem lehet jogosult.
Azonban ne felejtsük el, hogy ebben az esetben biztosítási kötelezettség keletkezik, ami azt jelenti, hogy egészségbiztosítási ellátásra, valamint baleseti táppénzre lehetnek jogosultak.
A kifizetett ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ugyanakkor havonta az ösztöndíj minimálbért meg nem haladó mértéke mentes a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól.
Jó, ha tudjuk, hogy a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában munkaviszonynak minősül az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ezért a kifizetett ösztöndíj szociális hozzájárulási adó alapját képezi.
Tekintettel arra, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, ezért ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony esetén szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségünk is keletkezik.
Ne felejtsük el az ösztöndíjas foglalkoztatás számfejtéséhez kapcsolódó további törvényi előírások, valamint a szükséges adminisztráció, adatszolgáltatási kötelezettség betartását sem.
Forrás:
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 9. – 16. §.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1. számú melléklet 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes 4.15.
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. § k) pont
2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 466. § 7. pont
2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 4. §(1) bek.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
