Munkáltatóknak! A munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határa

0

2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak[1] esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb.[2] Ez a járulékfizetési alsó határ.

A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik

  • gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek,

  • köznevelési intézményben[3], szakképző intézményben[4] vagy felsőoktatási intézményben[5] nappali rendszerben tanulnak.

A járulékfizetési alsó határ megállapítása

Ha a munkaviszonyban álló biztosított

  • biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,

  • biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése miatt (Tbj. 16. § alapján) vagy

  • az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor

a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1 610 forintot (48 300:30) kell alapul venni.

Példa

Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni:

11×1 610=17 710 forint.

Járulékfizetés

Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020 szeptemberében)[6] a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet után meg kell fizetnie a járulékot. A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után.

Példa

Egy heti 2 órában foglalkoztatott biztosított munkavállaló szeptemberre számfejtett munkabére 12 000 forint. A járulékalapot képező jövedelemből (12 000 forint) a biztosítottat terhelő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (2 220 forint) a foglalkoztató levonja, a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalap közötti különbözetre (48 300-12 000=36 300 forint) eső társadalombiztosítási járulékot (6 716 forint) pedig megfizeti. A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is a 48 300 forint után kell megfizetni. 

Fontos!

A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető!

A társadalombiztosítási járulékot a következő számlaszámokra kell befizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

10032000-06055802

NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 406
10032000-06055819

NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási

járulék beszedési számla

407

A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól nem kérheti, az őt terhelő járulék tekintetében a Tbj. 82. §-ban rögzített járulék elszámolási szabályokat nem alkalmazhatja, azaz a különbözetre eső járulék utólagos beszedését a NAV-nál nem kezdeményezheti.


[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott személyek.

[2]Tbj. 27. § (2)-(3) bekezdés és 104. § (7) bekezdés.

[3] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó

[4] A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti.

[5] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó

[6] A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a Tbj. 27. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Megosztás

Comments are closed.