A munkáltatónak a munkaviszony keretében több fegyelmi eszköz is a rendelkezésére áll, ha a munkavállaló megszegné valamely kötelezettségét.
A munkáltató fegyelmi eszközei legenyhébb következménynek számító szóbeli figyelmeztetéstől az azonnali hatályú felmondásig tartó széles skálán mozoghatnak. Melyek a munkáltatót megillető fegyelmezési jog alapvető tudnivalói?
A legenyhébb fegyelmi eszköz: szóbeli és írásbeli figyelmeztetés
A munkáltató által alkalmazható bármely fegyelmi eszköz egy része a munkáltató és a dolgozó közötti alá-fölérendeltségi viszonyból, a munkáltató utasításai jogából származik. Az egyik legelterjedtebb fegyelmi eszköz a munkáltató által adott figyelmeztetés.
Figyelmeztetéssel rendszerint akkor él a munkáltató, ha a dolgozó kötelezettségszegése olyan enyhe súlyú, hogy a munkáltató nemhogy felmondással, de még egyéb, hátrányos következményekkel járó szankcióval sem kíván élni.
Bármely munkáltató által alkalmazott fegyelmi eszköz esetén igaz, hogy arányosnak kell lennie a munkavállaló kötelezettségszegésének súlyával. Így például egy egyszeri, 10 perces késésért rendszerint a figyelmeztetés az arányos következmény, nem pedig a felmondás.
Figyelmeztetéssel a munkáltató akkor is élhet, ha a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben külön nem biztosítják számára ezt a jogot.
A figyelmeztetés jellemzője, hogy közvetlen hátránnyal nem jár a kötelességszegő dolgozóra nézve.
Egyrészt arra szolgál, hogy felhívja az érintett munkavállaló figyelmét a kötelezettségszegésére. Másrészt a figyelmeztetés célja, hogy a jövőben a munkavállaló betartsa a kötelezettségeit.
A figyelmeztetés adása történhet szóban vagy írásban.
A szóbeli figyelmeztetés
A szóbeli figyelmeztetés rendszerint a legenyhébb fegyelmi eszköz.
Ilyen például, ha valakire csak „rászól” a főnöke, hogy máskor tartsa be az ebédszünetet. A szóbeli figyelmeztetésről tudni kell, hogy a dolgozó kérésére a munkáltató köteles írásba foglalni. Ennek azért van jelentősége, mert az írásbeli figyelmeztetést a munkavállaló a bíróságon megtámadhatja.
Az írásbeli figyelmeztetés
Írásbeli figyelmeztetésre általában jelentősebb kötelességszegéskor kerül sor.
A szóbeli figyelmeztetéshez képest ennek bizonyítása utóbb egyszerűbb. Ez például akkor lehet fontos a munkáltatónak, ha utóbb bizonyítania kell, hogy a munkavállaló már korábban is részesült figyelmeztetésben.
Az írásbeli figyelmeztetésben az indoklás mellett ki kell oktatni a munkavállalót a bírósághoz fordulás lehetőségéről és határidejéről. Fontos, hogy az indoklásnak valósnak, tényszerűnek és okszerűnek kell lennie, hasonlóan például a felmondás indoklásához.
Hátrányos következményekkel járó fegyelmi eszköz
A hátrányos jogi következménnyel nem járó figyelmeztetéstől el kell különíteni azt a munkáltató által alkalmazható fegyelmi eszközt, amelyek tényleges hátránnyal járnak a dolgozó számára.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató akkor jogosult hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazni a munkavállalóval szemben, ha ezt a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés megengedi, és egyben szabályozza e szankciókat. Hátrányos következménnyel járó fegyelmi eszközt csak akkor alkalmazhat a munkáltató, ha a dolgozó a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen szegi meg.
A törvény nem sorolja fel konkrétan, hogy milyen hátrányos szankciókat alkalmazhat a munkáltató. Ezt a feleknek kell szabályozniuk a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben. Olyan, a munkavállalóra hátrányos következmények jöhetnek szóba, amelyek a munkaviszonnyal összefüggenek, illetve a munkaviszony feltételeit határozott időre módosítják. A hátrányok lehetnek pénzben mérhetők vagy nem vagyoni jellegűek. A szankció csak előre meghatározott időtartamra szólhat. Például a munkavállaló beosztásának ideiglenes módosítása a munkavállaló hátrányára, vagy meghatározott időre történő fizetéscsökkentés.
A hátrányos következménynek a kötelezettségszegés súlyával arányosnak kell lennie, és csak meghatározott időre szólhat. Csak olyan szankció alkalmazható, amely a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sérti.
Például jogszerűtlen az az eljárás, melynek során a munkáltató megszégyenítő kitűző viselésére kötelezi a munkavállalót.
Ha vagyoni hátránnyal jár a büntetés, akkor ez nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.
A hátrányos jogkövetkezményről szóló határozatot minden esetben írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Továbbá ez esetben is fel kell világosítani a munkavállalót a jogorvoslattal kapcsolatos információkról.
A fegyelmi eszköz és a felmondás viszonya
Ha a munkavállaló valamely kötelezettségszegése miatt már figyelmeztetésben részesült vagy vele szemben a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott, akkor ugyanezen kötelezettségszegése okán a munkaviszonyát már nem lehet megszünteti.
Utóbbi esetben ez azt jelentené, hogy a dolgozót kétszer büntetnék meg ugyanazon hibája miatt.
Természetesen a fenti tilalom nem jelenti, hogy ha a dolgozó a figyelmeztetés vagy hátrányos következmény ellenére folytatja a kötelezettségszegő magatartását vagy ismét elköveti a kötelezettségszegést, akkor ne lehetne emiatt akár felmondást is alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis nem az egyszeri hiba lesz a felmondás oka, hanem a folytatólagos vagy ismételt kötelességszegés.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
