Nekünk könyvelőknek nem egyszerűek a feladataink. Számtalan területen széleskörű tudásra van szükségünk. Ilyen lehet többek között az illetékek kérdése is.
Illetékmentes-e a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenységre juttatott ajándék?
Kell-e illetéket fizetni az osztalékra vonatkozó követelés elengedésénél?
Cikkünkben, többek között, ezekre a kérdésekre is választ kaphat.
Ajándékozással történt vagyonszerzésnél az illetéktörvényben meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni.
Melyek az ajándékozási illeték tárgyai?
- ingatlan ajándékozása,
- ingó ajándékozása,
- vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá lemondás az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül, ideértve a követelés elengedését is.
Az előbbiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ha ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de a megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
Mikor keletkezik ajándékozási illeték-kötelezettség?
- ingatlan ajándékozásakor az ajándékozási szerződés megkötése napján,
- ingó, vagyoni értékű jog ajándékozásakor – a szerződésről kiállított okirat aláírása napján, – ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett, – a vagyonszerzéskor, ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot.
Területileg mire terjedhet ki az ajándékozási illeték?
- A belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére a törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
- Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzésekor a törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.
- Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
Mikor is vagyunk mentesek az ajándékozási illeték alól?
Több esetben lehetünk illetékmentesek ajándékozásnál.
Nézzünk rá néhány példát!
- Az az ajándék, amelyet az ajándékozó egyenes ági rokona szerzett meg, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is.
Na de, mit is értünk egyenes ági rokoni fogalom alatt?
Az egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok a gyermek, az unoka, a dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek vér szerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha a családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi. Az egyenes ági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.
- Az az ajándék, amelyet az ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt szerzett meg.
- Az az ajándék, amelyet az ajándékozó testvére szerzett meg.
A testvér
az a személy, akinek legalább az egyik szülője vagy örökbefogadója azonos a megajándékozó szülőjével vagy örökbefogadójával. Az illetékmentesség tehát vonatkozik a vér szerinti testvérekre, a féltestvérekre és az örökbefogadáson alapuló testvéri kapcsolatokra is.
- A házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
- Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozónak vagy a megajándékozottnak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.
- A munkavállalói értékpapír-juttatási programban megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés.
- A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerinti KMRP szervezet, vagy ilyen szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére teljesített, a vagyonjuttatónál a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) rész 26. pontjában foglaltaknak megfelelő juttatás.
- A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az a vagyonszerzés, amely ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás – alapítvány – alapján történt, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.
- Az a vagyonszerzés, amely a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakáselőtakarékossági szerződés alapján történt.
- A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak vagy tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozhat a NAV-nál
- A lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése.
- A közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenységre juttatott ajándék.
- Az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.
Vonatkozik-e külön szabály a termőföldeket illetően?
Az ajándékozási illeték-kedvezmény Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozásakor az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.
Most pedig jöjjenek a számok!
Mi is az ajándékozási illeték alapja?
Ajándékozáskor az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiak szerint csökkentett forgalmi értéke:
- A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét.
- A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke.
Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személynek biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket.
A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az előző bekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében, tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az előző pont szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni. Ha az ajándékban gépjármű vagy pótkocsi is van, ennek értékét az ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona – ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is.
Na de, mennyi is ajándékozási illeték mértéke?
Az ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzésekor az ajándékozási illeték mértéke 9 százalék.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozásakor az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének – melyet a gépjármű kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell meghatározni – a kétszerese. A gépjárművet, pótkocsit terhelő haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a törvényben meghatározott illetékek 25 százalékának megfelelő illetéket kell fizetni.
Mindezeket olvasva megállapíthatjuk, hogy elsősorban bár nem adózási kérdésekről volt szó, mégis jobb nagy vonalakban tisztában lenni az ajándékozási illeték százalékaival és a kivételekkel, hiszen sok esetben az adóhoz közvetlenül kapcsolódhat illeték is.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu