Közös tulajdonban álló ingatlanok esetén jár-e többlethasználati díj, ha az ingatlant csak az egyik tulajdonostárs használja? Mi a helyzet, ha az egyik tulajdonostárs a tulajdonrészénél nagyobb területet használ? Automatikusan jár a többlethasználati díj a tulajdonostárs általi túlhasználat esetén?
A közös tulajdon
Ha egy dolog több személy közös tulajdonában van, akkor őket a dolog feletti tulajdonjog meghatározott hányadrészek szerint illeti meg.
Például közös tulajdonról beszélünk, ha egy ingatlanon fennálló tulajdonjog három személyt illet meg 1/3 – 1/3 – 1/3 arányban. Természetesen a tulajdonostársak közötti tulajdoni arányok eltérőek is lehetnek. Például, ha az egyik tulajdonostársat a tulajdonjog 1/4 arányban, a másik tulajdonostársat 3/4 arányban illeti meg. Egy dolognak ily módon akármennyi tulajdonosa lehet, hiszen elméletileg bármennyi tulajdoni hányadrészre felosztható a tulajdonjog.
A közös tulajdon használata
Gyakori félreértés, hogy az ingatlan tulajdonostársai közötti tulajdoni arányok azt jelentik, hogy a tulajdonostársak az ingatlan területét a tulajdoni arányoknak megfelelően jogosultak használni. Ezzel ellentétben a közös tulajdon azt jelenti, hogy a dologra vonatkozó tulajdonjog kerül felosztásra a tulajdonostársak között. A közös tulajdonban álló dolog nem fizikailag van megosztva. Tehát ha egy ingatlan két személy 1/2 – 1/2 arányú tulajdonnában van, az nem jelenti, hogy automatikusan az ingatlan területének fele-fele részét használhatják.
A közös tulajdon alapvető szabálya szerint a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog egészének birtoklására és használatára. Ennek korlátja, hogy e jogát egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Például a tulajdonostárs nem használhatja az ingatlant úgy, hogy a másik tulajdonostársat a használat lehetőségétől megfosztja, az ingatlan használatából kizárja.
Mikor jár többlethasználati díj?
Gyakran előfordul, hogy a közös tulajdonú ingatlant nem használó tulajdonostárs többlethasználati díjat igényel az ingatlant használó tulajdonostársától. Ilyenkor arra szoktak hivatkozni, hogy az ingatlant használó tulajdonostárs az egész ingatlant vagy a tulajdoni illetőségénél nagyobb részt használ.
A közös tulajdonban álló ingatlan egészét mindegyik tulajdonostárs használhatja. Ezért az a tulajdonostárs, aki a saját tulajdoni hányadánál nagyobb részt használ az ingatlanból, önmagában e tény miatt nem valósít meg jogosulatlan használatot. Tehát nem kell többlethasználati díjat fizetnie.
Ugyanakkor, ha az ingatlant olyan módon használja, hogy a tulajdonostársát az ingatlan használatának lehetőségétől elzárja, akkor a kizárt tulajdonostárs többlethasználati díjat követelhet tőle. Utóbbira példa, ha a közös tulajdonú lakást használó tulajdonostárs a zárat lecseréli és a tulajdonostárs kérése ellenére sem biztosít neki kulcsot, nem teszi lehetővé számára az ingatlan használatát.
Az ingatlan használatának megosztása
Bár a tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonú dolog használatára, azonban ez nem zárja ki, hogy megállapodjanak a dolog megosztott használatában. Ennek keretében a tulajdonostársak egymás között szabályozhatják, hogy miként osztják fel az ingatlan használatát. Az ingatlanok esetén a leggyakoribb a fizikailag megosztott használatban való megegyezés. Ekkor a tulajdonostársak rögzítik, hogy az ingatlan mely részének kizárólagos használatára jogosultak és esetlegesen melyek a közös használatú részek. A felek másfajta megosztásban is megegyezhetnek, például időben megosztott használatban.
A közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint a közös tulajdont érintő kérdésekben a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak. Minden tulajdonostárs a tulajdoni hányada arányában rendelkezik szavazati joggal. Ily módon arra is lehetőség van, hogy a használat megosztásának kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel döntsenek. A kisebbségben maradt tulajdonostársak az ilyen határozatot bíróságon megtámadhatják, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár.
Amennyiben a tulajdonostársak között a közös tulajdon használatáról nem születik megállapodás és szótöbbséggel sem tudnak dönteni, akkor a bíróság dönthet. A bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére rendezi a birtoklás, használat és hasznosítás rendjét.
Többlethasználati díj használati megállapodás esetén
Amennyiben a közös tulajdonú dolog használata a tulajdonostársak között szabályozott, és valamelyik tulajdonostárs nagyobb mértékben használja a dolgot, mint amire a megosztás szerint jogosult lenne, akkor tőle többlethasználati díj követelhető.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
