“Cikkünk elolvasása után lehet, hogy a speciális kivételeket képző tényezőket is figyelembe véve könnyebben történhet a szabadságok kiadásának a megszervezése.”
Bár már valószínű sokunknak megvan az év végi szabadságtervezetünk, azonban nem árt átismételnünk, hogy milyen speciális esetetek fordulhatnak elő, valamint, hogy a Munka Törvénykönyve milyen szabályozásokat nevesít meg.
Először vegyük át a szabadságok kiadásának pár általános szabályát!
A szabadságot (a munkavállaló előzetes meghallgatása után) mi, munkáltatók adja ki.
Évente hét munkanap szabadságot (a munkaviszony első három hónapját kivéve) legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban vagyunk kötelesek kiadni.
„A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.” Olvashatjuk több helyen is.
De most nézzük meg a kivételeket!
Mi történik akkor, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően jön létre?
A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, mi, munkáltatók az esedékességet követő év március 31-ig adhatjuk ki.
Ami teljesen logikusnak tűnik, hiszen sok helyen nem is jellemző a szabadság kiadása a próbaidő alatt. Ha a munkaviszony például november elsején kezdődik és 3 hónapos próbaidőt feltételezünk, akkor annak utolsó napja január utolsó napja lesz. Onnantól kezdve még 2 hónapunk mindig van arra, hogy az előző évi szabadság kiadásáról megállapodjunk dolgozóinkkal.
Egyrészt az ilyen jellegű munkaviszonynál fontos szerepe van a március 15-nek, valamint a következő esetben is meghatározó ez a dátum:
Kollektív szerződés esetén el lehet térni a szabadságok kiadásának általános szabályaitól?
A Munka Törvénykönyve így rendelkezik:
Kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatjuk ki.
Tekintettel arra, hogy sok iskolában ugye az őszi szünet kiadása helyett 2023. január első részében lesz a téli szünet meghosszabbítva, elképzelhető, hogy munkavállalónk szabadsága még a 2022-es évben elkezdődik, de az csak 2023-ban fejeződik be.
Hogyan szükséges kezelni az úgynevezett „áthúzódó” szabadságokat?
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
Van-e különleges szabály az életkor szerinti pótszabadságok kiadásáról?
A Munka Törvénykönyve 117. § szerinti szabadságot (életkor utáni pótszabadság) a felek naptári évre kötött megállapodása alapján, az esedékesség évét követő év végéig adhatjuk ki. (123. §(6))
Most ismételjük akkor át az életkor utáni pótszabadságok mértékét!
A munkavállalónak
- huszonötödik életévétől egy,
- huszonnyolcadik életévétől kettő,
- harmincegyedik életévétől három,
- harmincharmadik életévétől négy,
- harmincötödik életévétől öt,
- harminchetedik életévétől hat,
- harminckilencedik életévétől hét,
- negyvenegyedik életévétől nyolc,
- negyvenharmadik életévétől kilenc,
- negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár.
Most már szakmailag felkészülten az év végi szabadságkiadásokkal kapcsolatosan nyugtázhatjuk, hogy bár itt az év vége, de mégsem egyszerű a szabályokat betartani, betartattni, valamint vállalkozásunk zökkenőmentes működését biztosítva olyan szabadságtervet létrehozni, amivel mindenki elégedett. Cikkünk elolvasása után lehet, hogy a speciális kivételeket képző tényezőket is figyelembe véve könnyebben történhet a szabadságok kiadásának a megszervezése. Reméljük, hogy segíthettünk!
Minden jog fenntartva –www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!
