A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem. Kinek érdemes a kisvállalati adót választania? Ki esik a jogosultak körébe? Lássuk.
Mi a kisvállalati adó és mi az előnye?
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki, mégpedig a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót. Mint tudjuk az adó mértéke 2021. január 1-jétől az adóalap 11%-a. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel.
Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.
Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?
A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel. Javasolt megvizsgálni a kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozások esetében, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Figyeljünk azonban arra, hogy kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, így részükről a kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy része) visszaigénylésére.
A kisvállalati adó választására jogosultak köre
A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet
- az egyéni cég,
- a közkereseti társaság,
- a betéti társaság,
- a korlátolt felelősségű társaság,
- a zártkörűen működő részvénytársaság,
- a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
- az erdőbirtokossági társulat,
- a végrehajtó iroda,
- az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
- a szabadalmi ügyvivői iroda,
- a külföldi vállalkozó,
- a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
A fentiekben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha
- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben (azaz abban az adóévben, amely a kisvállalati adóalanyiság alkalmazásának első adóévét megelőzi)1 várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;
- az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte;
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
- ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
- az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei 3 meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
Mely feltételeket szükséges vizsgálni a fentiek alapján?
A fentiek alapján a kisvállalati adóra való áttérés kapcsán a következőket kell vizsgálni:
a) az adózó működési formája alapján jogosult-e az adónem választására?
b) az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával együtt) az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt?
c) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot?
d) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte?
e) naptári éves az adózó?
f) rendelkezik-e ellenőrzött külföldi társasággal?
g) a nettó finanszírozási költségei meghaladják-e a 939 810 000 forintos értékhatárt?
Ha ezen kérdésekre megerősítő (illetve az f) és g) pontok esetén nemleges) válasz adható, akkor – érdemes a vállalkozás várható eredményei és a következő évekre tervezett osztalék, illetve tőkeműveletek alapján áttekinteni a várható adókötelezettség alakulását, továbbá – szükséges a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választásának állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése, amely év közben is bármikor megtehető. Az újonnan létrejövő adóalanyoknál e feltételek közül értelemszerűen az a), e), f) pontokban foglalt feltételeknek kell megfelelni.
Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
