Külföldi munka esetén a járulékfizetési kötelezettség megállapítása két tényezőtől függ, melyek a jogviszony és a juttatott jövedelem.
A járulékfizetési kötelezettség megállapításához az szükséges, hogy:
- a kifizetésre biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kerüljön sor, és
- kifizetett (juttatott) jövedelem járulékalapot képező jövedelemnek minősüljön.
Járulékalapot képező jövedelemként – egyebek mellett – :
a) az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmet kell számításba venni,
b) az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,
ba) az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (2020-ban havi 362 600 forint), vagy
bb) a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el a ba) alpont szerinti összeget.
c) járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban az új Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában az új Tbj. törvény alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.
Járulékalapként az A) és B) pontot együttesen kell figyelembe venni
Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, akkor járulékalapként az:
a) pontban meghatározott jövedelmet és a
b) pontban említett járulékalapot képező jövedelem összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható,
együttesen kell figyelembe venni.
A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja
A Szocho tv. alapján a kifizetőnek meghatározott jövedelmek juttatásával összefüggésben szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn – egyebek mellett – :
a) az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után,
b) az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában az új Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem után, amely járulékalapot képez.
Adóalapot képez az a jövedelem is
amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban az új Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn. Függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
Ha Magyarországon adóztatható és nem adóztatható jövedelem is beérkezik
Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, úgy az adóalap megállapításánál az előzőeket megfelelően együttesen kell alkalmazni. Azzal az eltéréssel, hogy a:
b) pont alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.
Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
