Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának?
A túlmunka, avagy a rendkívüli munkaidő
A munkaidő beosztás szabályait főszabály szerint a munkáltató állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a törvény adta kereteken belül a munkáltató határozza meg, hogy a munkavállaló mikor teljesítse a munkavégzési kötelezettségét. A munkaidő-beosztást a munkáltató köteles legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
A hétköznapokban túlóraként ismert munkavégzést jogi nyelven rendkívüli munkaidőnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, ill. munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát. Például rendkívüli munkaidő keletkezik, ha a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidejéhez képest korábban rendelik be dolgozni vagy tovább kell dolgoznia, mint a beosztás szerinti munkaidejének vége. Ugyancsak rendkívüli munkaidő, ha a dolgozót szabadnapján, heti pihenőnapján hívják be dolgozni.
A túlóra elrendelése
A rendkívüli munkavégzés elrendelése a munkáltató munkaidő-beosztáshoz fűződő jogához és utasítási jogához kapcsolódik. A rendkívüli munkavégzést a munkáltató egyoldalúan rendelheti el, nem szükséges hozzá a munkavállaló beleegyezése.
A túlórát nem csak írásban, hanem szóban is elrendelheti a munkáltató. Azonban a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kap sem írásban, sem szóban utasítást a rendkívüli munkaidőre, mégis a beosztástól eltérően végez munkát. Ha az elvégzett többletmunka a munkáltató érdekében szükséges és indokolt volt, a munkáltató pedig a rendkívüli munkavégzést tudomásul vette, akkor a bíróság az ilyen munkavégzést is elismeri rendkívüli munkaidőnek.
A kötelező túlóra bármikor elrendelhető?
A munkáltató „túlóráztatási” jogai korántsem korlátlanok. Számos törvényi előírásra kell figyelemmel lenni, amelyek garanciális jelleggel a munkavállalók védelmét szolgálják. A rendkívüli munkaidővel szembeni korlátok egy része számszerű korlátozást jelent. Például napi 8 órás teljes munkaidő esetén, naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkáltató és a munkavállaló önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodása alapján a maximális túlóra időtartama naptári évenként további 150 órával emelhető, tehát összesen 400 óra lehet.
A rendkívüli munkavégzés elrendelésénél figyelemmel kell lenni a napi munkaidő leghosszabb tartamára és a napi pihenőidőre vonatkozó szabályok betartására is. A dolgozó napi munkaideje az elrendelt túlórával együtt sem haladhatja meg a törvényben foglalt maximumot. Ez főszabály szerint 12 óra. A munka befejezése és a következő napi munkakezdés között pedig túlóra esetén sem telhet el a minimális napi pihenőidőnél kevesebb idő, ami főszabály szerint 11 óra.
Léteznek olyan védett munkavállalói csoportok, akik részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Például nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a következő esetekben:
- A munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke 3 éves koráig.
- Védelem alatt áll a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermekének 3 éves koráig.
- Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a fiatal munkavállaló számára sem.
Munkaszüneti napokon (pl. karácsonykor, olyan ünnepnapokon, mint a húsvéthétfő stb.) jelentősen korlátozott a rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetősége. Munkaszüneti napon olyan munkavállaló számára rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható. Ilyen például a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott vagy a külföldön munkát végző munkavállaló.
Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Ilyen esetben például az éves túlóra keret is túlléphető és munkaszüneti napra is elrendelhető rendkívüli munkaidő.
Megtagadható-e a kötelező túlóra?
A munkavállaló a munkáltató utasítását köteles teljesíteni, ezért főszabály szerint a rendkívüli munkavégzésre való utasítást sem tagadhatja meg. Azonban, ha a munkáltató által elrendelt túlóra valamely törvényi korlátba ütközik, akkor a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a rendkívüli munkavégzést.
Fontos, hogy a túlóra elrendelése akkor is lehet jogsértő, ha nem sért kifejezett korlátozást, de a körülmények alapján a munkavállalóra mégis aránytalan sérelemmel jár az elrendelése. Például, ha ismert a munkáltató előtt, hogy a munkavállaló másnap a 25. házassági évfordulóját ünnepelné, akkor az erre a napra elrendelt túlóra aránytalan sérelmet jelenthet a munkavállalónak. Különösen, ha a munkáltató helyette más dolgozó túlmunkáját is igénybe veheti.
Ha a munkavállaló jogszerűen tagadja meg a rendkívüli munkavégzést, akkor emiatt őt hátrányos következmény nem érheti. Így ezen okból elbocsátani sem lehet. Ha viszont alaptalanul tagadta meg a rendkívüli munkaidőre vonatkozó utasítás teljesítését, akkor ez számára hátrányokkal járhat. Végső esetben a munkaviszonyának megszüntetéséhez is vezethet. Mindkét félnek érdemes körültekintően eljárni a kötelező túlóra elrendelése és esetleges megtagadása esetén.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
