Családi kedvezmény

0

A családi kedvezményt igénybe vevő magánszemélynek kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie. A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot
aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott
a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott
a) a kedvezményezett eltartott,
b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Példa: Egy családban négyen élnek: apa, anya, a nappali tagozatos egyetemista fiuk és az apa húga, aki rokkantsági járadékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvezményt. Miután az egyetemista is eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma két fő. Erre tekintettel a rokkantsági járadékban részesülő személy után havi 133 330 forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa. Forrás: NAV

Jogosultsági hónap az a hónap,
a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Figyeljünk rá, hogy a családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető igénybe. A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

Különbséget kell tehát tenni, a közös érvényesítés és a megosztás között.

A közös érvényesítésnél mindkét fél jogosult a családi kedvezményre, például egy szülőpár, akik egy háztartásban nevelik eltartott kedvezményezett gyermeküket. Amennyiben úgy döntenek, hogy közösen szeretnék igénybe venni a családi kedvezményt, akkor azt a adóelőleg-nyilatkozatban jelölni kell, ahogy azt is, hogy milyen arányban akarják érvényesíttetni. Megosztásról pedig akkor beszélünk, ha csak az egyik fél a jogosult.

Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, akkor az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával is. Ide kell érteni azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztást nem lehet alkalmazni, ide nem értve, ha a jogosult egyedülállónak minősül.

Mikor is minősül a jogosult egyedülállónak?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
a) köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
d) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
e) időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
f) a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

Tehát több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, a közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket tartalmazó nyilatkozata. Fontos, hogy egymás adóazonosító jelét is fel kell ezen nyilatkozatban tüntetni és tartalmaznia kell hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegét.

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. Az ilyen esetekben, tehát a gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A családi kedvezmény

a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy
b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása
esetén az adóbevallásban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető. Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

A törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy
a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne,
b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

A családi kedvezmény lényege tehát, hogy a magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függően. Mint azt láthatjuk, ezen kedvezmény mértéke évről évre növekedett. Érdemes azonban figyelni arra, hogy csak akkor, az és addig vegye igénybe ezen kedvezményt, ameddig jogosult erre, ugyanis annak, aki jogosulatlanul érvényesíti a kedvezményt, minden esetbe vissza kell fizetnie, sőt még bírságra is számíthat.

A családi kedvezmény nyilatkozat letölthető a NAV oldaláról.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Letölthető Bérprogram 2019.

Letölthető Bérprogram 2019.

Megosztás