A családi őstermelői tevékenység esetén az őstermelők családi gazdasága tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt az adózási módot kell alkalmazni, az általános forgalmi adózás tekintetében is. A tagok a családi őstermelői tevékenység időszakában egymással nem állhatnak munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. Az ezen feltételnek meg nem felelő családi gazdaság esetében a jövedelem taglétszám alapján történő megosztásának szabálya nem alkalmazható, vagyis a tagoknak önállóan kell megállapítaniuk az adókötelezettségüket.
Az alkalmazandó adózási módot az őstermelők családi gazdaságának képviselőjének kell bejelenteni a NAV felé az őstermelők családi gazdasága minden tagja tekintetében. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni a tagok nevét és adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek, de a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.
Az átalányadózás szabályai
Az őstermelők családi gazdasága tagjai az átalányadózást abban az esetben alkalmazhatják, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 2022-ben 96 000 000 forintot.
Példa: Egy őstermelők családi gazdaságának három tagja van, a szülők és a felnőtt fiuk. A tagok az átalányadózást akkor alkalmazhatják, ha az általuk együttesen elért bevétel nem haladja meg az éves minimálbér 30-szorosát, azaz 2 400 000 *30 = 72 000 000 forintot. Ha 2022 júliusában belép az őstermelők családi gazdaságába a szülők másik gyermeke is, akkor az átalányadózás az éves minimálbér 40-szeresét meg nem haladó bevétel erejéig, azaz 96 000 000 forintig alkalmazható. Ez a felső bevételi értékhatár, ezért ha júliusban a másik gyermek és annak házastársa is csatlakozik az őstermelők családi gazdaságához, akkor is 96 000 000 forint bevételi értékhatárig alkalmazható az átalányadózás.
A tételes költségelszámolás szabályai
Ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítja meg.
Ha a tagok egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget,
akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg.
A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. A gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, a tagok közül azonban csak annak a költségét – a tag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla, számlák alapján –, aki egyébként az Szja tv. szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.
Ha az őstermelők családi gazdaságának tagja év közben meghal vagy kilép
– együttesen: kiválik – a közös gazdálkodásból, akkor a kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és a költségeket fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató családtagok között. Ettől eltérően a tagok megállapodhatnak a kiválás előtti időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról.
A közös gazdálkodást tovább folytató tagok és az esetlegesen év közben belépő új tag vagy tagok jövedelmét év végén úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdasága év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget (aminek nem része a kilépők részére elszámolt bevétel és költség) az előzőekben meghatározottak szerint az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével kell felosztani.
Az őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatott őstermelői tevékenység esetében az e tevékenység megkezdésének adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő – a családi őstermelői tevékenységből származó, rá jutó jövedelmével szemben – egyénileg számolja el.
Az értékcsökkenési leírás elszámolásakor
az adóév utolsó napján az őstermelők családi gazdasága tagjának számító magánszemély az őstermelők családi gazdaságához tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni.
Az átalányadózásra és a tételes költségelszámolásra is igaz,
hogy ha a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele meghaladja az őstermelők családi gazdasága teljes bevételének a negyedét, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó teljes bevétel az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint válik adókötelessé.
Tételes költségelszámolásnál az őstermelői bevételnek nem tekinthető, kiegészítő őstermelői tevékenységből származó bevétel és költség elszámolásakor is az őstermelők családi gazdasága alapító okiratában rögzített felosztási mód szerint kell eljárni.
Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
