Az alábbiakban nézzük meg, hogyan módosultak az egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó rendelkezések.
1. Nyilatkozat magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében [Tbj.1 29/A. § (3) bekezdés]
Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg. A 2017. január 1-jétől hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. Az első járulékbevallás benyújtásának időpontjában ugyanis már ismert a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege, vagyis azok figyelembe vételével tudja az eva adózó egyéni vállalkozó a nyilatkozatát megtenni. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
2. Tanulmányok folytatása [Tbj. 31. § (4) bekezdés]
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét kedvezőbb szabályok alapján kell megállapítani, ha tanulmányokat folytat. Ebben az esetben a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem.
A 2016. november 26-tól hatályos Tbj. 31. § (4) bekezdés b) pontja értelmében az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja a kedvezőbb járulékfizetést eredményező rendelkezést, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Fentiekhez kapcsolódik a Tbj. vhr.2 2017. január 1-jével beiktatott 7/B. §-a, amely meghatározza, hogy az előzőekben említett, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok igazolása az alábbiak szerint lehetséges:
a) külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,
b) külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.
3. Járulékfizetés hónap közben keletkezett vagy megszűnt több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén [Tbj. vhr. 7/A. § (1)-(2) bekezdés]
Az egyéni vállalkozó járulékalapjának meghatározásával összefüggésben 2017. január 1-jétől a következő rendelkezések léptek életbe.
Ha az egyéni vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik, vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.
Amennyiben a Tbj. 31. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények (legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszony megléte) a naptári hónap egészében nem állnak fenn, a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
Fentiekre tekintettel, ha az egyéni vállalkozó hónap közben létesít legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyt, akkor a járulékok alapját arányosítással, naptári napokra kell megállapítani. Az adott hónapon belül arra az időszakra, amely alatt ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősült, a járulékfizetési alsó határ figyelembe vételével kiszámított járulékalap harmincad része lesz egy-egy naptári napra a járulékalap, feltéve, hogy az erre az időszakra jutó vállalkozói kivét/átalányban megállapított jövedelem alacsonyabb. A többes jogviszony időszakában pedig a járulékalap a vállalkozói kivét/átalányban megállapított jövedelem harmincad része, amelyet annyi napra kell számításba venni, ahány napon a munkaviszony fennáll. Vállalkozói kivét/átalányban megállapított jövedelem hiányában, ez utóbbi időszak vonatkozásában az egyéni vállalkozónak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. A többes jogviszony hónap közben történő megszűnése esetén is az ismertetettek szerint kell eljárni.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu