Az egyéni vállalkozói tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. De mi vár a szüneteltetés időtartama alatt a vállalkozóra?
Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz. A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.
Korlátozások a szünetelés alatt
Az egyéni vállalkozó a szünetelés tartama alatt:
- egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
- egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat,
- vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést nem kérhet, költségvetési támogatást nem igényelhet (sem a szünetelés időtartamára, sem a szünetelés megszűnését követően),
- túlfizetés visszatérítését nem kérheti.
Adókötelezettségek a szünetelés alatt
Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallást nem kell benyújtania a magánszemélynek, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
- kisvállalkozói kedvezménnyel,
- fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
- foglalkoztatási kedvezménnyel,
- kisvállalkozások adókedvezményével
- kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.
Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában
- kisvállalkozói kedvezmény,
- fejlesztési tartalék,
- foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,
- nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.
A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.
Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.
A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
- befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
- igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
- minősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.
A szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell bevallást benyújtania (kivéve a személyi jövedelemadó-bevallást). Bevallással le nem fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és április 10-ei kezdetű szünetelés esetén az április 1. és 9. közötti időszak.
A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az ’58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a ’01-es bevallást kell soron kívül benyújtani.
Ha az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg – például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak –, a ’08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.
A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem kell teljesítenie, valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.
Egyéni vállalkozó biztosítása is szünetel
A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.
Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve, hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.
A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” elnevezésű szolgáltatással vagy a ’T1011 jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. A bejelentés során a fizetési kötelezettség kezdő dátumaként a szünetelés kezdő napját kell feltüntetni.
A foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését, vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell jelenteni a ’T1041 jelű adatlapon.
Felhívjuk szíves figyelmüket a veszélyhelyzet fennállása alatti időszak speciális szabályaira, amelyeket külön tájékoztatóban ismertetünk:
https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi
konnyitesek/A_fizetes_nelkuli_sza20200427.html
A katás egyéni vállalkozók
Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét és a szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát.
A kisadózó egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól. A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a NAV-nál is nyilatkoznia kell. A bejelentést nem kell havonta megismételni a szünetelés időtartama alatt.
Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mégis olyan munkát végez, ami egyébként beletartozik kisadózó vállalkozói tevékenységébe. Ekkor azonban az adott hónapban a tételes adót meg kell fizetnie.
Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó főállású, akkor azokban a hónapokban, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét, szünetel a biztosítása. Kivételt jelent, ha a szünetelés időszakában kisadózói tevékenységébe tartozó munkát végez, mert ekkor a biztosítása sem szünetel.
A főállású kisadózóknál az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség bejelentésének módja megegyezik a 3.1. pontban foglaltakkal.
Ha a tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési, bevallási kötelezettségei megegyeznek a 3.1. pontban foglaltakkal.
Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
