Az adó soron kívüli megállapítása, tulajdonképpen a speciális adómegállapítási módok közös elnevezése, melyet az adózás rendjéről szóló törvény szabályoz. Ezen körbe tartozó esetek közös nevezője, hogy egy rendkívüli eseményt követően állapítja meg az adót az adóhatóság. Az adóbevallásra itt az esetek java részében a rendes bevallási időszaktól eltérő időben kerül sor.
Adómegállapítás az adózó halála esetén
Amennyiben az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg. Az adóhatóság az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat bemutatja.
Érdemes tudnunk, hogy az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról is.
Fontos, hogy a tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Jó ha tudjuk, hogy az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható.
Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.
Tehát az adót az adóhatóság abban az esetben, ha az adózó elhunyt – mivel az önadózás lehetetlenné vált – a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja. Erre általában az adóévet követően kerül sor, azonban az elhunyt hozzátartozóinak érdeke fűződhet ahhoz, hogy az adómegállapítás már év közben megtörténjen. Például a hagyaték átadásának akadálya lehet az adóév végének kényszerű kivárása. Az adó év közben történő megállapításához szükséges, hogy a kérelmezők beszerezzék és az adóhatóság rendelkezésére bocsássák azokat az iratokat, jövedelemigazolásokat, kedvezményre jogosító bizonylatokat, amelyek az elhunyt adózó önadózása esetében is bizonylatai lettek volna az adóbevallásnak. Az adóhatóságnak az elhunyt adójának soron kívüli megállapításához szüksége van az elhunyt hozzátartozóinak adataira. Az önkormányzat jegyzője – mivel a hagyatéki leltár kötelező tartalmi eleme az örökösök személyének, valamint a hozzátartozó adatainak feltüntetése – a rendelkezésére álló adatokról az állami adóhatóságot tájékoztatja. Ha nincs hagyatéki vagyon, akkor erről a tényről jegyző értesíti az adóhatóságot, aki törli az elhunyt személy adótartozását.
Adómegállapítás év közben
Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, ha az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.
A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt harminc nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, e kötelezettséget attól az időponttól számított tizenöt napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.
Összefoglalva tehát, az adó soron kívüli megállapítására akkor is sor kerülhet, ha az adózó az ország területét kivándorlási szándékkal hagyja el. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül nem kíván az országba visszatérni.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezése értelmében a Magyarország területén élő magyar állampolgároknak, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyeknek, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeknek azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyják, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél személyesen vagy az elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelenteniük.
A kivándorlási jogosultság megállapításának egyik előfeltétele a magyar hatóságokkal szemben fennálló kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Ahhoz, hogy a természetes személy igazolhassa: nem terhelik rendezetlen közterhek, adójának soron kívüli megállapítására van szükség, ezért az adóhatóság részére az adózónak be kell mutatnia a letelepedési vízumot, valamint az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, amelyek az adó soron kívüli megállapításához szükségesek.
Azon adózók, akik belföldön székhellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkeznek, de belföldön gazdasági, bevételszerző tevékenységet végeznek, ha végleges szándékkal elhagyják a Magyar Köztársaság területét, az adóhatósághoz bejelentik a tevékenység megszüntetését.
Az adózó az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal köteles bejelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amely időponttól azok teljesítése lehetővé válik.
A bejelentés és az adózással összefüggő iratok bemutatása alapján az adóhatóság határozatban soron kívül állapítja meg az adót.
Adómegállapítás vita esetén
A személyi jövedelemadó megállapításáról, levonásáról az Szja. tv. rendelkezik. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a szabályokat az adózó és a levonásra kötelezett szerv nem értelmezi azonos módon, ezért a törvény megoldást kíván nyújtani az adózó és kifizető, a munkáltató közötti adózási vonatkozású vitás kérdések rendezésére.
Az adó, adóelőleg levonás mértékének vagy jogalapjának megállapítását a kifizető, munkáltató illetékessége szerinti adóhatóságtól lehet kérni. Az adóhatóság által hozott határozattal szemben mind a két fél élhet fellebbezéssel, továbbá mind a két felet megilleti a közigazgatási per indításának joga.
[2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről]
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
