A végrendelet megtámadása: ki és mikor jogosult rá?

0

Megeshet, hogy az örökhagyó végrendelete gyenge lábakon áll. Ilyen esetben merülhet fel a végrendelet megtámadása. Mit jelent ez pontosan?

A végrendelet célja, hogy az örökhagyó végakaratát kifejezésre juttassa, a vagyonára vonatkozó és más végintézkedéseket tegyen. Előfordulhat azonban, hogy a végrendelet olyan hibában szenved, ami miatt e cél elérésére nem alkalmas. Ilyen esetben merülhet fel a végrendelet megtámadása. Ki és mikor támadhatja meg a végrendeletet?

A végrendelet megtámadása

A végrendelet megtámadásának akkor van helye, ha a végrendelet érvénytelen vagy hatálytalan.

Ha a végrendelet érvénytelen az azt jelenti, hogy a létrejöttétől kezdve olyan hibája van, ami miatt nem alkalmas arra, hogy a jogi hatását kifejtse. Nem kizárt, hogy a végrendeletnek csak egy része érvénytelen. Pl. az örökhagyó a nem saját kézzel írt végrendelet tanúja javára is adott juttatást a végrendeletben, de a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül további két tanú nem vett részt. Ekkor a tanúnak szóló juttatás érvénytelen, de a végrendelet többi része érvényes, amennyiben más hibában nem szenved.

A végrendelet akkor hatálytalan, ha a létrejöttekor még hibátlan, de utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt alkalmatlanná válik a végrendelethez társuló jogi hatás kifejtésére.

Ki jogosult a megtámadásra?

A végrendelet megtámadására az jogosult, aki

  • az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy
  • a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
  • Az első csoportba tartozik például, aki az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult az olyan végrendelet tekintetében, amelyben az örökhagyó másra hagyta a vagyonát. A bíróságok nem minden esetben kezelik szigorúan azt a felételt, hogy a megtámadásra az jogosult, aki maga örökölne. Például a végrendeletben foglalt kitagadás érvényességét megtámadhatja az is, aki a kitagadás hiányában kötelesrészre lenne jogosult. Ám a kötelesrész nem számít öröklésnek, a kötelesrészre jogosult pedig nem örökös. Azonban a bíróság elfogadja az ilyen megtámadás jogát is, mivel a kötelesrészre való jogosultság alapja éppen az a közeli hozzátartozói viszony (leszármazó, házastárs, szülő), ami a törvényes öröklésnek is az alapja.
  • A megtámadásra jogosultak másik csoportja, akikre az örökhagyó végrendeletében kötelezettséget vagy más terhet rótt. Ilyen például, akit a végrendelet alapján hagyomány vagy meghagyás terhel.

A megtámadás módja

A megtámadás jogával élő személynek a megtámadásról nyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozatban meg kell jelölnie, hogy milyen okból tartja a végrendeletet érvénytelennek vagy hatálytalannak. A megtámadás tartalma azért fontos, mert a végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát csak a megtámadásban foglalt okból lehet megállapítani. Fontos az is, hogy az érvénytelenség/hatálytalanság megállapításának csak annak a javára lehet helye, aki élt a megtámadás jogával. Aki e jogával nem élt arra nem hat ki a másik személy általi eredményes megtámadás.

Fontos, hogy a végrendelet megtámadására vonatkozó jog az örökhagyó halálától számított 5 év elteltével évül el.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Munkaidőkeret teljes körű kezelése.
Megosztás

About Author

Comments are closed.