Biztosítva van, hogy a magántitok titok maradjon, míg tulajdonosa úgy akarja! De hogyan? Mindenféle titokra kiterjed a magántitok védelme?
Kinek ne lennének kisebb-nagyobb titkai, melyet senkivel, vagy csak néhány személlyel kíván megosztani? Ki ne szeretné, ha a magántitok mindaddig titok maradna, míg ő maga fel nem fedi azt mások előtt is. A magántitok védelmét mind a Polgári Törvénykönyv, mind a Büntető Törvénykönyv biztosítja. Igaz, kicsit másképp.
Mi lehet magántitok?
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy
„A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára.”
A törvény azonban nem adja meg teljeskörűen, hogy mi tartozik a magántitok körébe.
Magántitok lehet minden információ vagy adat, amit a titok „tulajdonosa” szeretne megőrizni, elzárni a nyilvánosság elől, és ehhez valamilyen érdeke fűződik.
Persze a gondolatokat nehéz lenne jogi eszközökkel védeni, így a védelem valójában a titok valamilyen közlésre alkalmas formában való megjelenésére vonatkozhat. Vagyis valamilyen írásra, felvételre, jelre, tulajdonképpen bármire, ami a titkot tartalmazza.
Hogyan lehet megsérteni a magántitkot?
A magántitok megsértésének eseteit szintén nem sorolja fel minden lehetséges esetre irányadó módon a Polgári Törvénykönyv. A legjellemzőbb magatartásokat említi példaként, amikor kimondja, hogy
„A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.”
Az az egyetlen „különösen” szó jelzi, hogy akár más módon is megvalósulhat a jog megsértése, legalábbis elviekben nincs kizárva.
A magántitok megsértésének polgári jogi következménye
A magántitok polgári jogi védelmét a Polgári Törvénykönyv biztosítja. Emellett a büntetőjog is szabályozza a jogsértő magatartást (erről még később lesz szó), de a két megközelítés eltér egymástól. Ennek oka a polgári és a büntető jog eltérő szerepe. Azt, hogy mi a polgári jog és a büntető jog közötti lényeges különbség, ebben a cikkben olvashatod: Valóban bűncselekményt követne el, aki jegy nélkül utazik?
A magántitokhoz való jog a személyiségi jogok közé tartozik. Éppen ezért, a magántitok megsértése esetén a sérelmet szenvedett személy az eset körülményeihez képest az alábbiakat követelheti:
- A jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását.
- A jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
- Azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Tipikusan a nyilvános bocsánat kérésre gondolhatunk itt.
- A sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
- Azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára.
- Sérelemdíj megfizetését az őt ért nem vagyoni sérelemért.
- Kártérítést.
Magántitok a büntetőjogban
A Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy a magántitok megsértését jelenti, ha valaki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi.
A titok felfedésének minősül minden olyan magatartás, amelynek következtében a magántitok illetéktelen személy tudomására jut.
Alapos ok nélkül történik a magántitok felfedése, ha a sértettnek a titoktartáshoz fűződő érdeke nagyobb, mint a magántitkok felfedésének társadalmi jelentősége.
Ezt a bűncselekményt azonban nem tudja bárki elkövetni. A bűncselekmény tettese csak az lehet, aki a foglalkozásánál, illetve közmegbízatásánál fogva jut a titok birtokába. Foglalkozás alatt bármilyen munkaviszony értendő. A közmegbízatás pedig lehet például egy egyesületnél betöltött pozíció is.
Levéltitok megsértése, mint bűncselekmény
A büntetőjog külön szabályozza a levéltitok megsértését. A Büntető Törvénykönyv alapján bűncselekményt követ el az, aki
- más zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése érdekében felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
- elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész.
A zárt küldemény lehet levél, távirat, csomag, hang- vagy képfelvételt tartalmazó CD, DVD lemez vagy akár egy pendrive is. Minden olyan becsomagolt és lezárt borítékban elhelyezett, illetve címzéssel ellátott technikai eszköz, ami közlést rögzít. Az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított küldemény a telefonon, faxon, interneten továbbított közlemény lehet.
Hogyan követhető el a levéltitok megsértése?
Többféle módon is elkövethető a bűncselekmény.
- A zárt küldemény megsemmisítésével.
- A zárt küldemény felbontásával, ami alatt minden olyan magatartást érteni kell, aminek következtében a küldemény tartalma megismerhetővé válik.
- A zárt küldemény megszerzésével, vagyis amikor valaki jogellenesen jut a küldeményhez.
- A zárt küldemény illetéktelen személynek történő átadásával.
- A közlemény kifürkészésével. Ez minden olyan tevékenységet magában foglal, amit azzal a céllal tesznek, hogy a közleményt jogellenesen megismerjék.
Igen lényeges különbség a magántitok megsértéséhez képest, hogy a levéltitok megsértésének elkövetője bárki lehet, nem feltétel, hogy azt például a munkájával kapcsolatban tegye.
Egy rövid tanulság
Tartsuk tiszteletben mások magánéletét, magántitkait, és vigyázzunk a sajátunkra is!
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
