A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

0

2018. november 13-án fogadta el az Országgyűlés az adócsomagot, melynek értelmében a Jövedéki adóról szóló törvény is több helyen módosult.

A Jöt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A régi szabályozás értelmében az engedélyben rögzített, valamint az állami adó- és vámhatóság által elfogadott egyéb, engedélykérelemben megadott adat változását, a változást követő munkanapon adatszolgáltatásra kötelezett engedélyes ezen adatszolgáltatás keretében, egyéb engedélyes a változást követő 8 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását nem igényli. Az új törvény értelmében ez az alábbiak alapján változott.

Az engedélykérelemben megadott és az állami adó- és vámhatóság által elfogadott, de az engedély módosítását nem igénylő adat változását, a változást követő munkanapon adatszolgáltatásra kötelezett engedélyes ezen adatszolgáltatás keretében a változást követő munkanapig, egyéb engedélyes a változást követő 8 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.

A Jöt. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A régi szabályozás értelmében az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítással együtt járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék kiszállítását követően még 4 hónapig, az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék szabad forgalomba bocsátását követően még 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak. A módosítás alapján ennek a helyébe a következők lépnek.

Az adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén a jövedéki termék kiszállítását követő 4 hónapig, az adóra vonatkozó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezése esetén a fizetési könnyítés határidejének leteltét követő 60 napig, az adófizetési kötelezettség keletkezésének más esetében az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak.

A Jöt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A régi szabályozás is kimondta, hogy az adóraktári engedély felfüggesztését az adóraktár engedélyese is kérheti legfeljebb 1 évre. Ami újdonság, hogy ha az engedélyfelfüggesztés határidejének leteltéig az engedélyes nem kéri a felfüggesztés megszüntetését, a határidő leteltével az engedély hatályát veszti.

A Jöt. 24. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
Az adóraktárban felhasználói engedélyes tevékenységet is folytató engedélyes e tevékenységéről elektronikus nyilvántartást vezet és a felhasználói engedélyes a nyilvántartás adatait havonta lezárja, megállapítja a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészletet, tovább a nyilvántartás havi zárása alapján adatszolgáltatást teljesít a tárgyhót követő hónap 15-éig az állami adó- és vámhatóság részére.

A Jöt. 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
A 85. § kimondja, hogy az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása esetén – az engedélyezési eljárás kivételével – a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket. Amivel ez kiegészült, hogy ha hivatalból indult jövedéki ügyben az állami adó- és vámhatóság szakértői vélemény vagy vizsgálat alapján jogsértést állapít meg, az eljárás során felmerült szakértői és más vizsgálati díj a jogsértést megvalósító személyt terheli.

A Jöt. 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
A 86. § kimondja, hogy az állami adó- és vámhatóság kérelemre vagy hivatalból – utóbbi esetben az adóalany egyidejű értesítése mellett – az előállított, felhasznált, beszerzett jövedéki termékre, valamint az olyan termékre, amelynek előállításához jövedéki terméket használnak fel, kötelező érvényű KN- kód besorolást adhat ki, amely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni. Amivel ez kiegészül, hogy az állami adó- és vámhatóság által indított, folyamatban lévő ellenőrzés időtartama alatt az ellenőrzött személy nem kérhet kötelező érvényű KN-kód besorolást.

A Jöt. 91. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
A 91. § kimondja, hogy Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyre Az adóigazgatási rendtartásról (Air) és Az adózás rendjéről szóló törvény adóügyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Amivel az új törvény értelmében ez kiegészült, hogy az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja az engedélyben vagy a hatósági nyilvántartásában szereplő olyan adatot, amelynek változásáról jogszabályi rendelkezésen alapuló adatszolgáltatásból az engedélyestől, illetve a nyilvántartásba vett személytől eltérő forrásból tudomást szerez, és a módosítást egyúttal közli az engedélyessel, illetve a nyilvántartásba vett személlyel.

A Jöt. 102. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki és a § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A törvény 102. paragrafusa kimondja, hogy a lefoglalást meg kell szüntetni arra a dologra, amire a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség. Amivel ez kiegészült: az Air. hirdetményi közlésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor adózó alatt a lefoglalt dolog átvételére jogosult személyt is érteni kell.

A régi szabályozás értelmében a lefoglalt dolog annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt az állami adó- és vámhatóság lefoglalta feltéve, hogy az illető a jogszerű birtoklás tényét igazolta. Ha a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 3 munkanapon belül nem történt meg a kiadni rendelt dolog átvétele, a kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt termék, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási költséget az állami adó- és vámhatóság részére igazoltan megtérítsék. Ennek a helyébe az alábbiak lépnek.

Ha a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 3 munkanapon belül nem történt meg a kiadni rendelt dolog átvétele, a kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt dolog kiadásának napja közötti időtartamra eső, a végrehajtási rendeletben meghatározott mértékű tárolási költséget az állami adó- és vámhatóság részére igazoltan megtérítsék.

A Jöt. 102. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
Az 5. bekezdés kimondja, hogy ha a jövedéki kötelezettségszegéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak kell kiadni. Ez kiegészül azzal, hogy ha a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy a hirdetményi közlést követően is ismeretlen, a (6) és (7) bekezdés szerint kell eljárni, vagyis: ha a kiadni rendelt dolgot a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a meghatározott személy nem veszi át, azt az állami adó- és vámhatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett dolog helyébe lép. Az értékesítés meghiúsulása esetén az állami adó- és vámhatóság a kiadni rendelt dolgot megsemmisítheti. Ha az előbbiekben foglaltak szerinti értékesítésből befolyt ellenértéket az annak átvételére jogosult személy az állami adó- és vámhatóság ez irányú tájékoztatásának közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték az államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.

A Jöt. 103. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az elkobzott dolgok közül
a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, a jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt csendes bort és a dohánygyártmányt meg kell semmisíteni, vagyaz elfogadott új törvény értelmében -, elkobzott dolog az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával oktatási, múzeumi vagy kiképzési célra átadható,
b) a zárjegyet, a hivatalos zárat és a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést meg kell semmisíteni vagy – az elfogadott új törvény értelmében – szintén az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával oktatási, múzeumi vagy kiképzési célra átadható,
c) azt a terméket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene, meg kell semmisíteni,
d) az a)-c) pontokba nem tartozó egyéb elkobzott dolog esetén az állami adó- és vámhatóság intézkedik annak az állam javára történő értékesítéséről vagy az átadásról, felhasználásról.

Az elfogadott törvény nagyon sok jelentős változtatást tartalmaz, ezért a törvény pontos szövegének részletes tanulmányozása nagyon fontos.

(Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Megosztás