A 25 év alatti fiatalok kedvezménye

0

A 81. számú Magyar Közlönyben jelent meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása, mely tartalmazza a 25 év alatti fiatalok kedvezményét. A törvény, a 25 év alatti fiatalok munkaerőpiaci részvételének, önálló életkezdésének és családalapításának elősegítése érdekében az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény bevezetését teszi lehetővé 2022. január 1-jétől. A kedvezmény jogosultsági hónaponként a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (2020. július hónapjára vonatkozóan ez 401 847 forintot jelent).

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) VI. Fejezete a  következő alcímmel és 29/F. §-sal egészül ki:

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A  25. életévét be nem töltött magánszemély (fiatal) az  összevont adóalapját [29.  §] a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a  személyi kedvezményt, az  első házasok kedvezményét és a  családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A  25 év alatti fiatalok kedvezménye a  fiatal által a  jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az  a)  pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a  vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a  jogosultsági hónapok számának és a  teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a  tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

Jogosultsági hónapok

Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára a 25. életéve betöltésének hónapja. Amennyiben a  25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az  adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az  ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a  jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, az  első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

BÉR és TB elszámolási Humánügyviteli Rendszer
XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2021.

25 év alatti fiatalok kedvezményének alapja és mértéke

A rendelkezés új alcímmel egészíti ki a személyi jövedelemadóról szóló törvényt (Szja tv.), amely rögzíti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének alapját és mértékét, valamint meghatározza a jogosultság időszakát. Az új kedvezmény az összevont adóalapba tartozó, tételesen felsorolt jövedelmek tekintetben érvényesíthető, de legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig, utoljára arra a hónapra, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Az új kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Az  adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a  levont adóelőlegről igazolást ad a  magánszemélynek, amelyen feltünteti az  adóelőleg alapját és az  abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a  25 év alatti fiatalok kedvezményét, a  személyi kedvezményt, az  első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt.

A rendelkezés az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető által kiállítandó igazolás tartalmát bővíti ki a kifizető által érvényesített, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével.

Az Szja tv. 48. §-a a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:

(3d) A  29/F.  § (2)  bekezdése szerinti jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az  összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját – a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában – jogosultsági hónaponként csökkenti a 29/F. § (2) bekezdése szerinti összeggel.

(3e) A  25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a  családi kedvezményről abban az  esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a  25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az  adóelőleg-alapja nullára csökken. A  családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az  adó mértékével [8.  §] meghatározott összege a  Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

Az Szja tv. 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

A  fiatal a  (3d)  bekezdés szerinti nyilatkozatot – megjelölve abban azt az  összeget, amelyre nem kéri a  25 év alatti fiatalok kedvezménye érvényesítését – akkor tesz, ha a  nyilatkozat hiányában az  adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a  10 ezer forintot meghaladná. Ha a  fiatal a  (3d)  bekezdés szerint nem tesz nyilatkozatot, és a  nyilatkozata hiányában keletkező befizetési különbözet az  adóévben a  10 ezer forintot meghaladja, a  befizetési különbözet után a  fiatal az  adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti-bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.

A rendelkezés az adóelőleget megállapító munkáltató, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető feladataként rögzíti, hogy a 25 év alatti fiatal adóelőleg alapját jogosultsági hónaponként automatikusan csökkentenie kell a fiatalt megillető kedvezmény összegével. Amennyiben a fiatal részben vagy egészben az éves adóbevallásában kívánja a kedvezményt érvényesíteni, erről külön nyilatkoznia szükséges.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az 5 esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha ezen kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökkenne. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege családi járulékkedvezményként vehető igénybe, a társadalombiztosítási jogszabályok szerint. Ha a fiatal jövedelme meghaladja a 29/F. §-ban meghatározott mértéket, de nem tesz a munkáltató, illetve a kifizető felé a kedvezmény mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőlegre vonatkozóan, a nyilatkozat hiányában keletkező különbözet 10 ezer forintot meghaladó része után 12 százalék különbözeti-bírság befizetési kötelezettség terheli.

Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Az  adóelőleg a  47.  § szerint megállapított adóelőleg-alap – a  négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a  25 év alatti fiatalok kedvezményét, a  személyi kedvezményt, az  első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.

Az Szja tv. 49. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

Amennyiben a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az  adott negyedévi jogosultsági hónapban (hónapokban) megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a  negyedév jogosultsági hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.

A rendelkezés a fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályt egészíti ki azzal, hogy az adóelőleg alapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével is csökkenteni kell, egyben megállapítja a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét. A rendelkezés rögzíti továbbá az adóelőleg-alap megállapításának különös módját abban az esetben, ha az adóelőleg alap olyan önálló tevékenységből származó bevétel alapján képződik, amely után a fiatal maga kötelezett az előleg megállapítására, de a jogosultsága nem áll fenn a negyedév egészében és a kedvezmény alapja más módon nem állapítható meg.

Forrás: Magyar Közlöny, T/15395. Számú törvényjavaslat
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Servantes Könyvelőprogram
Servantes Könyvelőprogram
Megosztás

About Author

Comments are closed.