Amikor egy ügylethez kapcsolódó előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót kell megállapítani, akkor adólevonási jog keletkezik. Ha az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása eredményeként tárgyi eszközt állít elő az adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz előállításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg. Az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.
Adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül
Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően
a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,
b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig
terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az alábbiakban részletezett szabályok figyelembevételével gyakorolhatja.
Az előző bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének
a) ingó esetében 1/5 részére,
b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére
vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben (az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő) a rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
A tárgyi eszközt jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzik meg
Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd vagy az üzletágat átruházó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni.
Adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, ami legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenységét
Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását,
a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a fentebbi bekezdés b) pontjában meghatározott időt (240 hónap) a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani;
b) az a) pont alá nem tartozó vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a fentebbi bekezdés a) pontjában meghatározott időt (60 hónap) a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani.
Az adóalanyoknak a vállalkozásukon belül használt tárgyi eszközhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adót a figyelési időszakon belül korrigálniuk kell, amennyiben ezen eszköz felhasználási aránya változik. Tekintettel arra, hogy nem csak a tárgyi eszközök, hanem a vagyoni értékű jogok is több éven keresztül szolgálhatják az adóalany gazdasági tevékenységét, a törvény előírja, hogy a vagyoni értékű jogokat is a tárgyi eszközökkel azonos módon kell kezelni. A törvény továbbá rendezi, hogyan kell alkalmazni a korrekciós szabályokat abban az esetben, ha a tárgyi eszköz apport vagy jogutódlás keretében egy másik adóalanyhoz kerül át.
Adóalany a tárgyi eszközt vagy a vagyoni értékű jogot a meghatározott időtartamon belül értékesít
Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt vagy a vagyoni értékű jogot a meghatározott időtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét
a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz vagy a vagyoni értékű jog értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná,
b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz vagy a vagyoni értékű jog értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.
A részben vagy egészben adólevonási jog fennállása mellett vásárolt tárgyi eszköznek a meghatározott időszakon belüli értékesítéséhez a törvény speciális adózási szabályokat társít. Ezek értelmében, ha a tárgyi eszköz említett feltételek szerinti értékesítése adólevonásra jogosít, akkor a beszerzéskor részben le nem vont input áfa időarányos része utólag levonhatóvá válik, amennyiben viszont adólevonásra nem jogosít, akkor a beszerzéskor részlegesen vagy egészben levont input áfa időarányos része utólag le nem vonhatóvá válik (és utóbbi esetben ennek megfelelően pótlólagos adófizetési kötelezettséget keletkeztet).
Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
