Nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mai kor vállalkozója működése során legalább egy alkalommal szembe kerül azzal a helyzettel, hogy valamelyik vevője, ügyfele, partnere nem rendezi a számlát a megadott határidőben. A tartozások bosszantóak. A kérdés, hogy mit tehetünk, hogy behajtsuk a kintlévőségeinket, de a kapcsolat se mérgesedjen el.
Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a fizetési felszólítás. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?
A pénztartozás teljesítése felvet néhány apavető kérdést, amelyet érdemes tisztázni. Mi számít fizetésnek? Bármely pénznemben lehet-e fizetni? Hogyan kell elszámolni a befizetést, ha a kötelezettnek több tartozása áll fenn? Hogyan kell elszámolni, ha a befizetés a teljes tartozást nem fedezi?
Ha valakinek követelése áll fenn más személlyel szemben, megteheti, hogy e követelését harmadik személyre átruházza. Gyakran lehet találkozni például azzal, hogy pénzügyi intézmények az adósokkal szemben fennálló követeléseiket követeléskezelő cégekre ruházzák át, így az adós ezt követően már nem a banknak, hanem a követeléskezelőnek tartozik. Miként történik a követelések átruházása? Szükséges-e ehhez az adós hozzájárulása?
Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?
Ha áruk vagy szolgáltatások árának megfizetésével valaki késedelembe esik, akkor a törvény alapján késedelmi kamatot köteles fizetni a késedelem idejére. Azonban a késedelembe eséskor több esetben arra is lehet számítani, hogy a jogosult behajtási költségátalányt is követel a késedelmi a kamat felett. Az utóbbi időben előfordult, hogy szolgáltatók magánszemélyektől is követelték a behajtási költségátalány kifizetését. Mire szolgál a behajtási költségátalány? Ki kötelezhető ennek megfizetésére?
Egy törvényjavaslat módosítaná a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvényt. Az alábbiakban nézzük meg azon változásokat, melyek akkor lépnek életbe, ha elfogadják a törvényjavaslatot.
A mindennapi életben sokszor lehet találkozni a jelzálogjoggal, különösen a hitel- és kölcsönszerződések kapcsán. Ezekben az esetekben a jelzálogjog tipikusan a kölcsön visszafizetésének biztosítására szolgál, és legismertebb formája az ingatlant terhelő jelzálogjog. Az már például kevésbé ismert, hogy a jelzálogjog nem csak ingatlant terhelhet. Mit érdemes tudni a jelzálogjogról?
Gyakran tapasztalható, hogy ha valakinek olyan céggel vagy magánszeméllyel szemben van követelése, aki külföldi illetőségű, akkor meg sem próbálja érvényesíteni e követelését, azt gondolva, hogy az adós külföldön nem érhető utol. Ez azonban sok esetben nincs így. Az Európai Unión belül egyszerűsítésre került a határon átnyúló követelések érvényesítése és végrehajtása is. Hogyan működik az európai fizetési meghagyás? Végrehajtható-e külföldön a követelés?
A követelések behajtásának mindenki által ismert megoldása a bírósági út igénybevétele, amelyet végrehajtási eljárás követ, amennyiben az adós önként nem fizeti meg a tartozását. Létezhetnek olyan tartozások, amelyek fennállnak ugyan, de bírósági utat nem lehet igénybe venni a kikényszerítésükre. Melyek ezek a követelések?
