Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel történő kereskedelem

0

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) és a Jöt. egyes rendelkezéseinek a végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI.29.) NGM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) hatálybalépését követően is a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel kereskedelmi tevékenységet főszabály szerint a jövedéki engedélyes kereskedők és a jövedéki kiskereskedők végzik. A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek kereskedelmi célú szállítása belföldi címről belföldi címzett részére a Vhr-ben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel történhet.

A szállítólevélnek, illetve ha a szabadforgalomba bocsátás a jövedéki termék közvetlen átadásával valósul meg (adóraktár a saját jövedéki engedélyes kereskedelmi egységének adja át a jövedéki terméket), a szabadforgalomba bocsátás bizonylatának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

 a szállító, átadó

 megnevezését,

 adószámát,

 engedélyszámát,

 a jövedéki termék

 megnevezését,

 – a csendes bor és dohánygyártmány kivételével – KN-kódját,

 mennyiségi adatait,

 a kiszállítás, átadás

 telephelyének címét,

 időpontját (év, hó, nap),

 célját (így különösen értékesítés, átszállítás másik telephelyre, megsemmisítésre szállítás),

 a szállítás címzettjének vagy az átvevőnek

 nevét,

 címét,

 nem magánszemély esetén adószámát, és

 adóraktárból történt termék kiszállítás esetén

 az adóraktári készlettípust és a kiszállítás jogcímkódját,

 a jövedéki termék fajtakódját,

 a mennyiségét (alkoholtermék és sör esetében űrtartalom, darabszám és tényleges alkoholtartalom megadásával vagy az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben, dohánygyártmány esetében kiszerelési egység és a kiskereskedelmi eladási ár megadásával, egyéb jövedéki termék esetében az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben),

 a címzett engedélyszámát (ha engedélyes).

A jövedéki szabályozás a jövedéki engedélyes kereskedelem és jövedéki kiskereskedelem általános, közös szabályaként határozza meg, hogy kereskedelmi forgalomban kizárólag a Vhr-ben meghatározott minőségű üzemanyag forgalmazható (Vhr. 13. melléklet), illetve azt, hogy dohánynövényt tilos végfelhasználó számára értékesíteni, illetve végfelhasználónak beszerezni.

 

Jövedéki engedélyes kereskedelem

A Jöt. 67. § (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezéseinek értelmében az állami adó- és vámhatóság által kiadott jövedéki engedély birtokában végezhető:

 a jövedéki termékekkel végzett, a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység,

 a jövedéki termékek importálása és exportálása, ha a termék nem az azt szállító magánszemély saját felhasználását szolgálja,

 adózott jövedéki termék másik tagállamból belföldre és belföldről másik tagállamba kereskedelmi céllal történő szállítása.

A jövedéki engedélyes kereskedő a Vhr. 3. számú melléklete szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet és adatszolgáltatást teljesít. A Vhr. rendelkezéseinek értelmében a jövedéki engedélyes kereskedő a 2710 19 43 és a 2710 20 11 KN-kód alatti gázolaj esetében a fenti nyilvántartásában, a szállítólevélen és a számlán választása szerint a 2710 19 43 vagy a 2710 20 11 KN-kódot is feltüntetheti.

A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől (ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig), termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be. Egyedi esetben az állami adó- és vámhatóság előzetesen engedélyezheti a felsoroltaktól eltérő személyektől is a jövedéki termék beszerzését. Ebben az esetben a jövedéki engedélyes által elektronikusan benyújtott kérelemről az állami adó- és vámhatóság 10 munkanapon belül dönt, a döntés tartalmazza a termék beszerzésének feltételeit.

A fenti rendelkezéstől eltérően a jövedéki engedélyes kereskedő az általa értékesített jövedéki terméket, vagy annak egy részét a jövedéki kiskereskedő vagy végfelhasználó kérésére visszavásárolhatja.

A jövedéki engedélyes kereskedő főszabály szerint jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet. A hatályba lépő rendelkezés alapján a jövedéki termék az alábbi kivételes esetekben készpénzfizetéssel is értékesíthető:

 a fűtőolaj, az őstermelői igazolvány bemutatása esetén,

 az üzemanyagot magánszemély vásárolja meg.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban Hpt.) 6. § (4) a) pontja értelmében nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak „a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet”. A Hpt. ilyen irányú meghatározása egyrészt pontos fogalmi meghatározást ad arra vonatkozóan, hogy mi minősül készpénzfizetésnek, másrészt a készpénzfizetést, mint fizetési módot egyértelműen elhatárolja a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény hatálya alá tartozó, pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő egyéb készpénzes fizetési módoktól.

Így csak olyan fizetési megoldások felelnek meg a Jöt. készpénzfizetést kizáró rendelkezéseinek, amelyeknél a jövedéki kiskereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő között készpénz átadására nem kerül sor, hanem a fizetési művelet a jövedéki engedélyes kereskedő bankszámlájának közbeiktatásával történik.

A jövedéki engedélyes kereskedőnek a jövedéki termék értékesítéséről olyan számlát kell kiállítania, amelyen feltünteti a jövedéki termék KN-kódját és az engedélyének számát.

Jövedéki kiskereskedelmi tevékenység

Az új jövedéki szabályozás a jövedéki kiskereskedő alatt a jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet folytató személyt érti. A Jöt. rendelkezései szerint a jövedéki kiskereskedelmi tevékenység az ellenőrzött energiatermékkel, a kenőolajjal, a szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel, valamint szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmánnyal a kereskedelemről szóló törvény, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységről szóló törvény szerint folytatott kiskereskedelmi tevékenység.


A jövedéki termék beszerzése

A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől (ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig), termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be. Egyedi esetben az állami adó- és vámhatóság előzetesen engedélyezheti a felsoroltaktól eltérő személyektől is a jövedéki termék beszerzését. Ebben az esetben a jövedéki kiskereskedő által elektronikusan benyújtott kérelemről az állami adó- és vámhatóság 10 munkanapon belül dönt, a döntés tartalmazza a termék beszerzésének feltételeit. Ha a kérelem másik jövedéki kiskereskedőtől történő jövedéki termékbeszerzésre vagy másik jövedéki kiskereskedő részére történő jövedéki termékátadásra irányul, a kérelemhez csatolni kell az érintett jövedéki termékkészletről készített részletes kimutatást (leltárt), valamint a termékkészlet származását igazoló dokumentum, bizonylat, okmány másolatát. Az engedély megadása esetén az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a terméket átvevő bizonylata.

A jövedéki kiskereskedő főszabály szerint jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be, kivéve a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű jövedéki termék beszerzését:

 adóraktárból vagy

 kisüzemi bortermelőtől.


Mozgóbolt

Jövedéki kiskereskedő a kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt útján jövedéki terméket abban az esetben forgalmazhat, ha az állami adó- és vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését legkésőbb 5 munkanappal megelőzően bejelenti.

A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

 a jövedéki kiskereskedő

 nevét,

 adószámát,

 működési engedély számát vagy nyilvántartásba vételi számát,

 az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek

 megnevezését és helyét,

 megközelítési útvonalát,

 nyitvatartási idejét,

 a forgalmazott jövedék termék raktározására szolgáló címet (helyrajzi számot),

 a tevékenység megkezdésének időpontját,

 a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát és

 a forgalmazott jövedéki termék megnevezését.

Mozgóbolt útján az alábbi jövedéki termékek értékesíthetőek:

 gázolaj, LPG és a hivatalosan meghirdetett technikai sportversenyeken (motor-, autó-, repülő-, motorcsónakversenyeken) a versenyen részt vevő gépjárművek használatára szolgáló üzemanyag a felhasználás helyszínén tankautóból,

 sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék kiszerelve,

 dohánygyártmányok a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény alapján.


Bontott palackok tárolása

A kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást folytató jövedéki kiskereskedő üzletében és az ahhoz tartozó raktárában – a vendégeknek már kiszolgált termékek kivételével – 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből, csendes borból és egyéb csendes erjesztett italból választékonként öt, 2 literes vagy azt meghaladó kiszerelésű termékből választékonként egy bontott termék tárolható.

A jövedéki kiskereskedő üzletében és az ahhoz tartozó raktárában, abban az esetben tárolható a fentieknél több bontott termék, ha a kereskedő kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti alkalmi rendezvényen történő értékesítést végez, a bontott kiszerelésű termékeket az üzlet elkülönített részében tartja, és az elkülönítetten tartott termékekről olyan nyilvántartást vezet naprakészen és zár le havonta, amely tartalmazza:

 az alkalmi rendezvény

 időpontját,

 helyét,

 a bontott termék beazonosítható módon megadott adatait (márka, kiszerelés, darabszám) és

 a bontott termék felhasználásának időpontját.

Vendéglátást folytató jövedéki kiskereskedő:

 elvitelre csendes bort és egyéb csendes erjesztett italt csak 25 litert meg nem haladó kiszerelésben,

 25 litert meghaladó kiszerelésű csendes bort italadagoló szerkezeten keresztül vagy az állami adó- és vámhatóság által előzetesen jóváhagyott átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján forgalmazhat.


Kitelepülés

A jövedéki kiskereskedő a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, a kereskedelemről szóló törvény szerinti közterületi értékesítés keretében, vásáron vagy piacon akkor forgalmazhat sört, csendes és habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt, köztes alkoholterméket és alkoholterméket, ha az állami adó- és vámhatóságnak az értékesítés megkezdése előtt legkésőbb 3 munkanappal bejelentést tesz.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

 jövedéki kiskereskedő

 nevét,

 címét,

 adószámát,

 működési engedély számát vagy nyilvántartásba vételi számát,

 az értékesítés

 kereskedelmi szabályok szerinti formáját,

 helyét,

 kezdésének tervezett időpontját,

 rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját,

 a forgalmazott jövedék termék raktározására szolgáló címet (helyrajzi számot) és

 a forgalmazott jövedéki termék megnevezését.


Üzemanyagtöltő állomás

Jövedéki kiskereskedő

 üzemanyagot üzemanyagtöltő állomáson vagy automatából történő értékesítés útján,

 tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajat kiskereskedelmi tárolótelepen vagy üzemanyagtöltő állomáson

forgalmazhat.

A légijárművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomáson:

 repülőgép-üzemanyag kizárólag tárolótartályból,

egyéb üzemanyagtöltő állomáson:

 üzemanyag (a földgáz kivételével) kizárólag tárolótartályból, kútoszlopon keresztül

értékesíthető.

A jövedéki kiskereskedőnek az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról naponta, műszakonkénti bontásban nyilvántartást kell vezetnie, melynek adatait havonta kell lezárnia, és a havi zárás alapján az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon adatszolgáltatást kell teljesítenie a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. A nyilvántartás adattartalmát a Vhr. 4. számú melléklete tartalmazza

Az üzemanyagtöltő állomáson a forgalmazott üzemanyag tárolására hitelesített tárolótartályt kell alkalmazni. Az adózott üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, a jövedéki engedélyes kereskedő, valamint a végfelhasználó telephelyén a lefejtéskor bekövetkezett keveredése esetén a keveredett termék az MSZ EN ISO/IEC 17025. számú szabvány szerint, független akkreditált laboratórium szakvéleménye alapján vehető nyilvántartásba és forgalmazható.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás

About Author

Comments are closed.