Nem egyezményes államból származó jövedelem

0

Ha magyar illetőségű magánszemély külföldi jövedelme nem egyezményes államból származik, úgy a jövedelem adóztatására mindkét állam jogosult.

Ha egy magyar illetőségű magánszemély olyan államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezménye (a továbbiakban: nem egyezményes állam), akkor a jövedelem adóztatására mindkét állam jogosult. Azaz előfordulhat, hogy ilyen esetben ténylegesen kétszer kellene a jövedelem után az adót megfizetni. Ezt a méltánytalan helyzetet a magyar belső szabályok azonban orvosolják.

1.) Mi csökkentheti az itthon fizetendő személyi jövedelemadó összegét?

Ha a nem egyezményes államból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelemből a külföldi államban is vonnak személyi jövedelemadót (és ez a magánszemély részére nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalékkal) megállapított adó.

2.) Egyezmény hiányában, a magánszemély illetőségének megállapítása:

Egyezmény hiányában a magánszemély illetőségét – a magyar adókötelezettség szempontjából – kizárólag a magyar szabályok szerint kell megállapítani. Ez például azt eredményezi, hogy egy magyar állampolgár csak akkor minősül külföldinek, ha:

• egyben kettős állampolgár is, és
• Magyarországon nincsen bejelentett állandó lakóhelye.

Például, ha egy magyar állampolgár öt évig nem egyezményes államban dolgozik, akkor ez a személy megőrzi magyar illetőségét, függetlenül attól, hogy van-e Magyarországon lakóhelye. Az ebben az időszakban szerzett jövedelmének adóztatására Magyarország jogosult azzal, hogy a külföldön fizetett adó maximum 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára eső 15 százalék adó a Magyarországon fizetendő adót csökkenti.

3.) Egyezmény hiányában, szintén csökkenti a Magyarországon fizetendő adót:

A nem egyezményes államból származó külön adózó jövedelemnél a Magyarországon fizetendő adót szintén csökkenti a külföldön levont adó összege. A külföldön megfizetett adó beszámítása miatt a jövedelem után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. Természetesen ilyenkor sem csökkenti a magyar adót az az adóösszeg, amely a magánszemély részére a külföldi államban visszajár.

Például a nem egyezményes államból származó osztalékból a külföldi államban levont adó összege 22 százalék. Ezért a Magyarországon fizetendő 15 százalékos mértékű adóra tekintettel nem lenne belföldön adófizetési kötelezettség. Mivel azonban ilyen esetben Magyarországon legalább a jövedelem 5 százalékát kell személyi jövedelemadóként megfizetni, e jövedelem után a fizetendő adó mértéke 5 százalék lesz.

4.) Az eddig említettektől eltérően, mi számít egyéb jövedelemnek?

Az előzőekben leírtaktól eltérően egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy annak megbízásából fizetett kamat és osztalék, az ilyen társaság értékpapírjának árfolyamnyeresége, illetve az ilyen társaságból kivont jövedelem.

5.) Milyen állam számít alacsony adókulcsú államnak?

Alacsony adókulcsú állam az olyan állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőségű személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Bérprogram 2020
Bérprogram és TB-szoftverrendszer 2020.
Megosztás

Comments are closed.