Mivel jár a munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége?

0

Léteznek olyan munkáltatók, amelyek tevékenységükből fakadóan folyamatosan működnek, vagy csak rövid időre engedhetik meg a leállást. A munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége a munkavállalókra és a munkavégzésre is jelentős hatással lehet. Mivel jár, ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli?

Mi számít megszakítás nélküli tevékenységnek?

A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy munkajogi szempontból milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a tevékenység megszakítás nélkülinek minősüljön.

Megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és

  • a tevékenység társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
  • a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltató működése tehát legfeljebb csak rövid ideig szünetel (legfeljebb naponta 6 órát) vagy kizárólag csak technológiai okból szünetel az év valamely időszakában. Utóbbira lehet példa, ha a munkáltató működése kizárólag technológiai eredetű karbantartás miatt szünetel. Fontos, hogy a leállásnak nem a munkáltató munkaszervezéséből kell erednie, hanem az alkalmazott technológia sajátosságaiból.

A megszakítás nélküli tevékenységek között a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásokra számos példa van. Ilyenek előfordulhatnak a közműszolgáltatások terén (pl. atomerőmű, vízmű), mentő és tűzoltói tevékenységek, közbiztonsággal kapcsolatos szolgáltatások.

A megszakítás nélküli tevékenység másik esete, ha a termelési technológia következtében gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható a tevékenység. Fontos, hogy ebben az esetben a termelési technológiával összefüggésben olyan objektív, döntően külső körülményeknek kell fennállnia, amelyre a munkáltatónak nincs vagy kevés befolyása van. Ilyen eset lehet, ha a gyártósor vagy az eszközök leállítása és újbóli beállítása, elindítása nagy nehézségekbe ütközne vagy aránytalan költségekkel járna. Nem jelent viszont megszakítás nélküli tevékenységet, ha a munkáltató csak azért kíván folyamatosan működni, hogy több árut tudjon előállítani.

Munkaidőkeret teljes körű kezelése.

A munkaidő beosztása a munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége esetén

A megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónak nagyobb mozgástere van a munkanapok beosztása terén. E tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak vasárnapra vagy munkaszüneti napra (ünnepnapra) is beosztható rendes munkaidő. Munkaszüneti napnak a törvényben meghatározott napok minősülnek. Ezek január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., és a karácsony, azaz december 25–26.

Ebben az esetben a vasárnapra beosztott munkavállalónak bérpótlék nem jár. Viszont érdemes tudni, hogy a munkaszüneti napra történő beosztás esetén a munkavállalónak akkor is jár a 100%-os bérpótlék, ha a munkáltató megszakítás nélküli tevékenységet folytat.

Napi pihenőidő, heti pihenőnap

A megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén a kötelezően beosztandó napi pihenőidő legalább 8 óra, szemben az általános szabályokkal, amelyek legalább 11 órás napi pihenőidőt írnak elő. A napi pihenőidő nem más, mint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között eltelt idő.

Főszabály szerint a munkavállaló részére hetenként 2 pihenőnapot kell beosztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot főszabály szerint vasárnapra kell beosztani. Amennyiben a munkavállaló megszakítás nélküli tevékenység keretében, egyenlőtlen munkaidő-beosztással dolgozik (pl. munkaidőkeretben dolgozik), akkor számára havonta legalább 1 heti pihenőnapot be kell osztani. Tehát előfordulhat, hogy 6 napnál többet kell egybefüggően dolgoznia. Ez nem jelenti, hogy a munkavállaló számára elveszik a többi pihenőnap, hanem a munkáltató azokat egyenlőtlenül oszthatja be. Például munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret végén, átlagban kell meglennie a heti kép pihenőnapnak.

Munkaidőkeret a munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége esetén

Amennyiben a megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltató a munkaidő-beosztásra munkaidőkeretet alkalmaz, akkor e tekintetben is tágabb mozgástere van az átlagosnál.

A munkaidőkeret maximális tartama főszabály szerint 4 hónap vagy 16 hét. Megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott dolgozó esetén a munkaidőkeret tartama ennél hosszabb is lehet, legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!

Megosztás

About Author

Comments are closed.