Előírások sora szabályozza egy gazdasági társaság működését. Nézzük, melyik az az eset, amikor az ún. szindikátusi szerződés köttetik.
A gazdasági társaságok működése során a társaság tagjainak egymás közötti viszonyát, illetve a tagok és a társaság viszonyát alapvetően a társaság létesítő okirata, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Lehetnek azonban olyan megállapodások és kötelezettségvállalások, amelyeket a tagok nem kívánnak a nyilvánosság elé tárni. Ilyen esetben kerülhet sor az ún. szindikátusi szerződés megkötésére.
A létesítő okirat
A gazdasági társaságok létesítő okirata (társasági szerződés, alapszabály) olyan alapvető dokumentum, ami a társaság alapításának, szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza.
Ennek megfelelően például a korlátolt felelősségű társaságot létrehozó társasági szerződés tartalmazza többek között:
- a törzstőke mértékét és összetételét,
- az üzletrészekre vonatkozó szabályokat,
- a társaság belső szervezetére és vezető tisztségviselőire vonatkozó rendelkezéseket
- a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit (szavazatok, osztalék, vagyoni hozzájárulási kötelezettség stb.).
A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaságok törvényben foglalt szabályaitól a tagok a létesítő okiratban eltérjenek. Kivételt képez, ha a törvény kifejezetten tiltja az eltérést, vagy ha a törvénytől való eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sértené. Nem lehet eltérni a törvénytől akkor sem, ha az eltérés a társaság törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
A szindikátusi szerződés
A gazdasági társaság létesítő okirata nyilvános, tehát annak tartalmát a cégbíróságon keresztül bárki megtekintheti és megismerheti. Előfordulhat, hogy a tagok akár egymás közötti viszonyukban, akár a társasággal fennálló kapcsolatukban olyan megállapodásokat is kívánnak kötni, amelyeket nem kívánnak a nyilvános létesítő okirat részévé tenni.
Ekkor a tagok a létesítő okiraton kívül is megállapodhatnak egymással. Az ilyen szerződéseket szokás szindikátusi szerződéseknek nevezni. A szindikátusi szerződés egy rendhagyó szerződéstípus, amelynek külön szabályait hiába keressük a Polgári Törvénykönyvben. A törvény e szerződést nem szabályozza a külön nevesített szerződések között.
A szindikátusi szerződésben sokféle megállapodás köthető. Így a például a tagok kötelezettséget vállalhatnak jövőbeli tőkebefektetésekre, ezek ütemezésére. A szindikátusi szerződés tartalmazhat a társaság működésére vonatkozó stratégiai, versenytilalmi, titoktartási vagy – épp ellenkezőleg – információ megosztási kötelezettségeket. Az ilyen típusú szerződések gyakran tartalmaznak a befektetők vagy az alapítók érdekeinek védelmét szolgáló háttér megállapodásokat, mint például a társasági részesedésekre vonatkozó együttértékesítési jogot vagy kötelezettséget (ún. tag-along vagy drag-along jog).
Összességében elmondható, hogy a tagok számára jogi szempontból sokkal biztosabb, ha e megállapodásokat a társasági szerződésben rögzítik, mivel ebben az esetben jogi eszközökkel való kikényszerítésük is jóval biztosabb. A szindikátusi szerződéshez inkább olyan esetekben érdemes fordulni, ha valóban fontos a megállapodás titokban tartása, vagy ha a megállapodás olyan kérdéseket rendez, amelyekről a törvény egyébként sem rendelkezik a társasági szabályok között.
A szindikátusi szerződés kikényszeríthetősége
A szindikátusi szerződés egyik alapvető kérdése, hogy miként érhető el az abban foglalt kötelezettségek kikényszerítése, ha az érintett tag a kötelezettségét megsérti. A szindikátusi szerződés ugyanis nem része a társaság létesítő okiratának. Ezért a társasági jog eszközeivel nem is lehet a tartalmát közvetlenül kikényszeríteni. Ehelyett a polgári jogi szerződésekre vonatkozó egyéb biztosítékok és más közvetett eszközök jöhetnek szóba.
A tipikus eszköz a szindikátusi szerződésben foglalt kötelezettség kikényszerítésére a kártérítés. Ez leggyakrabban kötbér formájában jelenik meg. Ebben az esetben, ha a tag megszegi a szerződésben foglaltakat, köteles kötbért fizetni a többi tag részére. A kötelezettség megszegése esetére szóba jöhet például olyan megállapodás is, hogy az érintett tag kötelezettsége ennek hatására még terhesebbé válik vagy elveszít valamely jogot, amelyet addig a szerződés biztosított számára. Az is lehetséges, hogy amíg az érintett tag nem teljesít, addig a többi tag is mentesül valamely kötelezettsége alól e taggal szemben.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
