Mihez van joga annak, aki „kincset” talál?

0

Előfordulhat, hogy valaki olyan dolgot talál, aminek nem ismert a tulajdonosa. Ilyenkor természetesen felmerül a kérdés, hogy a találó megtarthatja-e a dolgot, esetleg meg kell keresnie-e a tulajdonosát. Külön érdekesség lehet, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a talált dolog értéket képvisel, esetleg muzeális értékű. Értékes dolog megtalálása esetén kit illet a tulajdonjog, és tarthat-e igényt díjazásra a megtaláló?


A találás alapvető szabályai

Az elveszett dolog természetesen azt a személyt illeti meg, aki a dolog tulajdonosa, illetve, aki a dolgot elvesztette. Ha valaki elveszti a tulajdonában lévő dolgot, nem jelenti, hogy tulajdonjoga automatikusan megszűnik. A Polgári Törvénykönyv ezért előírja, hogy a találó köteles a talált dolgot 8 napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a jegyzőnek átadni. Tehát elsődlegesen a dolognak a tulajdonoshoz kell visszakerülnie, a megtaláló nem lesz azonnal a talált dolog tulajdonosa. Ha a tulajdonos vagy a dolgot elvesztő személy nem ismert, akkor a találás helye szerinti jegyzőnek kell átadni a dolgot.

 

A megtaláló meghatározott feltételek fennállása esetén szerezheti meg a talált dolog tulajdonát. Az egyik feltétel, hogy megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, azaz például ismert tulajdonos vagy más átvételre jogosult hiányában a dolgot a jegyzőnek átadta. A másik feltétel, hogy a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult a találástól számított 1 éven belül (élő állat esetén 3 hónapon belül) a dologért nem jelentkezik. Az említett feltételek fennállása esetén a megtaláló akkor lesz tulajdonos, ha a jegyzőnek való átadáskor nyilatkozott arra nézve, hogy igényt tart a dolog tulajdonjogára.

 

Nem szerezhet a találó a tulajdonjogot abban az esetben, ha a dolgot közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben (pl. hivatalban, bevásárló központban), vagy közforgalmú közlekedési eszközön vagy szállítóeszközön (pl. BKV buszon, MÁV vasúti kocsiban) találta. Ebben az esetben a dolgot az üzemeltető alkalmazottjának kell késedelem nélkül átadni.

 

A találódíj

A nagyobb értékű dolog megtalálója találódíjra tarthat igényt, ha a dolog tulajdonjogát nem szerzi meg. Ennek feltétele, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találódíj szerepe nyilvánvalóan az, hogy legyen olyan anyagi motiváló erő, amely a találót érdekeltté teszi abban, hogy az elveszett dolog a tulajdonosához visszakerüljön.

 

Találódíj nagyobb értékű dolog megtalálása esetén jár. A törvény nem határozza meg, hogy mi tekinthető nagyobb értéknek, így vita esetén a bíróság a körülmények alapján mérlegeli ezt. A találódíjnak méltányos összegnek kell lennie, amely rendszerint a megtalált dolog értékének bizonyos hányadában határozható meg. Általános szabály nem létezik arra, hogy mit lehet méltányos találódíjnak tekinteni. Így az esettől függően e kérdés eldöntése is a bíróságra vár, ha az érintettek között vita alakul ki.

 

A kincstalálás esete

Kincsről akkor beszélünk, ha valaki olyan értékes dolgot talál, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment. Kincstalálásról tehát csak akkor lehet szó, ha az értékes dolgot ismeretlen személy rejtette el, illetve a tulajdonosa ismeretlen. Nem kincstalálás, ha az elrejtő személy vagy tulajdonos ismert. Az ismertség tekintetében nem csupán a találó tudomása számít, hanem általánosságban kell ismeretlennek lenniük e személyeknek.

 

A kincs csak értékes dolog lehet. Ide tartoznak nyilvánvalóan a muzeális jellegű dolgok, műalkotások, régészeti kincsek. Azonban lehet kincs olyan dolog is, amely nem muzeális jellegű, vagy egyébként nem tartozik a védett kulturális javak közé.

 

A megtalált kincs tulajdonjogát a találó köteles azt az államnak felajánlani. Hangsúlyozni kell, hogy csak abban az esetben van felajánlási kötelezettség, ha az elrejtő személy vagy a tulajdonos ismeretlen. Ha e személyek ismertek, akkor az általános szabályokat kell követni, azaz a jogosult személynek, ill. a jegyzőnek kell átadnia dolgot. Ha az állam a kincsre nem tart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg. Ha a talált kincs a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga mindenképpen az államot illeti meg. Tehát például régészeti leletek, muzeális kincsek esetében nincs választási lehetősége az államnak.

 

Ha a kincs tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, akkor a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Kincs esetén a találódíj nem „méltányos”, hanem a dolog értékéhez mérten megfelelő kell legyen. Így nem elképzelhetetlen például az érték negyedének, harmadának megfelelő összegű díj sem.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsisszabougyved.hu

 

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Megosztás

Comments are closed.