Járulékfizetés önálló tevékenységnél

0

A jogszabály alapján a járulékfizetési kötelezettségnek feltétele, hogy legyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony és járulékalapot képező jövedelem.

Nagyon fontos, hogy mindig vizsgálni kell az önálló tevékenységnél is, hogy a magánszemély milyen jövedelmet szerez, továbbá milyen szerződés alapján végez munkát.

Foglalkoztatóként erre figyelj:

Figyeljünk rá, hogy foglalkoztatóként az adóelőleg levonása és a biztosítási jogviszony elbírálása mellett, a társadalombiztosítási járulékot is meg kell állapítania és le kell vonni a biztosítottól.

A díjazásért munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek közül, önálló tevékenységnek kell tekinteni a vállalkozási, a megbízási és a felhasználási szerződésen alapuló tevékenységet.

Jó ha tudjuk, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek biztosításának feltétele, hogy a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük elérje a minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

  • 2020. január 1-jétől a minimálbér összege 161 000 forint, ennek 30 százaléka 48 300 forint, naptári napi 1 610 forint.
  • 2021. február 1-jétől a minimálbér összege 167 400 forint, ennek 30 százaléka 50 220 forint, naptári napi 1 674 forint.

Minimálbérként a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell alapul venni.

Fontos, így érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott kiegészítő tevékenységet folytató személyek akkor sem válnak biztosítottá, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

De ki is minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek? Nézzük!

Kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató, saját jogú nyugdíjas személy, valamint az az özvegyi nyugdíjas személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozó, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Járulékalapot képező jövedelemnek minősül többek között az Szja tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az a jövedelem, amit az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vettek. A járulékalap meghatározásakor tételes költségelszámolás alkalmazásánál, a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával meghatározott rész vehető figyelembe, továbbá nem minősül járulékalapnak a 10 százalék költséghányad sem.

Legyünk figyelemmel arra is, hogy járulékalapként csak a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni, a felhasználási szerződésen alapuló biztosítási jogviszony megállapításakor.

A biztosítottnak a járulékalapot képező jövedelem után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Tárgyi eszköz szoftverrendszer, ami tud
Tárgyi eszköz szoftverrendszer, ami tud
Megosztás

About Author

Comments are closed.