A szakképzési hozzájárulás teljesítését a Szakképzésről szóló törvény szabályozza. Nézzük meg a leggyakoribb szituációkat: mikor mi a teendő?
A szakképzési hozzájárulás teljesítését a Szakképzésről szóló törvény szabályozza. A hozzájárulásra kötelezetteknek a naptári évre kell megállapítaniuk a szakképzési hozzájárulást. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulás alapja, pedig a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.
Egyéni vállalkozó esetében
Akinek nincs alkalmazotta nem kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Amennyiben egyéni vállalkozóként 2 fő tanuló gyakorlati képzését is ellátjuk, nincs akadálya az adókedvezmény érvényesítésének, hiszen nem feltétele, hogy a szakképzési hozzájárulás alanyának legyen bruttó kötelezettsége.
Előfordulhat, hogy az előleg bevallásakor hibáztunk
A szakképzési hozzájárulás éves elszámolású adó. Előfordulhat, hogy az előleg bevallásakor hibáztunk. De mi is ilyenkor a teendő? Az előleg bevallást kell korrigálni? Vagy elégséges csak az éves elszámolás keretében az éves kötelezettséget bevallani?
Az adóhatósági ellenőrzés figyelme a bevallási, illetve befizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére is kiterjed, hiszen a vizsgálat az ellenőrzés során nemcsak az éves adó összegét állapítja meg, hanem kontrollálja az év 1-11. hónapjára vonatkozóan bevallott és befizetett adóelőleg összegét is. Ennek következtében amennyiben az ellenőrzés ezen adókötelezettség nem, vagy csak részbeni teljesítését állapítja meg, a szabálytalanság rögzítése mellett jogkövetkezményként mulasztási bírság kiszabására is sor kerülhet. Az önadózás keretében megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot az adózó önellenőrzés útján lehet helyesbíteni.
Adott egy tanulószerződés
Adott egy tanulószerződés, ahol a szerződésben meghatározott díjra a tanuló nem jogosult, vagy csökkentett összegben jogosult. Elszámolható-e az adókedvezmény? Továbbá mi is a teendő a tanuló szerződés szünetelése esetén?
Az adókedvezmény érvényesítését a hatályos tanulószerződés alapján a gyakorlati képzéssel történő megszervezéséhez köti. Így, ha a gazdálkodónak a tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés megszervezésének kötelezettsége fennáll – függetlenül attól, hogy a tanuló igazolt vagy igazolatlan mulasztása miatt teljesíthető-e, illetve van-e kifizetés a tanuló részére -, elszámolhatja a kötelezettség csökkentő tétel teljes összegét. Ha azonban a tanulószerződés szünetel, a gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnek az adott tanuló esetében nincs gyakorlati képzés szervezési kötelezettsége, ezért ezen tanulók tekintetében a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve e csökkentő tétel, vagy annak egy részének visszaigénylésére.
Gyakorlati képzést szervező KIVA adóalany a tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével összefüggésben visszaigényelheti-e a gyakorlati képzés költségeit?
A Katv. szerinti kisvállalati adóalanyok esetében tekintettel arra, hogy szakképzési hozzájárulási kötelezettség nincs, a kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető. Következésképpen, amennyiben az érintett adóalanyi kör kisvállalati adóalanyként mégis folytat gyakorlati képzést együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján, akkor nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve a csökkentő tétel, vagy annak egy része visszaigénylésére, hiszen a nem létező kötelezettséggel szemben kisvállalati adóalanyként nem keletkezhet az említett csökkentő tétel alkalmazására, vagy visszaigénylésre vonatkozó jogosultság sem.
Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
