Felmondhatsz, ha késik vagy kevesebb a munkabér?

0

A munkabér fizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló általi azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet.

A munkáltató egyik alap kötelezettsége a munkabér megfizetése. Mi történik, ha a fizetés késik, elmarad vagy kevesebb, mint ami jogszerűen járna? Jogszerű ilyen esetben az azonnali felmondás a munkavállaló részéről? Mit mondott a bíróság?

A munkabér fizetési kötelezettség

A Munka Törvénykönyve tartalmazza mind a munkavállaló, mind a munkáltató jogait és kötelezettségeit. Ezek közül a munkabérre vonatkozó előírások sem hiányozhatnak.

A törvény kimondja, hogy

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.

A munkabér kifizetése történhet készpénzben vagy a munkavállaló által megadott bankszámlára történő utalással.

Online Munkaidő_nyilvántartás
XL IDŐ – Online Munkaidő-Nyilvántartás, Beosztás és Szabadság kezelés!

Mikor lehet levonni a munkabérből?

A Munka Törvénykönyve alapján a munkabérből való levonás akkor lehetséges, ha

Előfordulhat, hogy a munkavállaló kárt okoz a munkáltatónak. Ilyen esetben a munkáltató számára akár kézenfekvő is lehetne, hogy a dolgozója által okozott kárt a fizetéséből vonja le. Ez azonban a munkajogi szabályok alapján nem egészen így van.

  • jogszabály így rendelkezik,
  • végrehajtható határozat alapján kerül rá sor,
  • a munkavállaló ahhoz hozzájárult, vagy
  • a levonás alapja a munkáltató által korábban fizetett előleg vagy a törvény által megengedett más igény, jellemzően előre megfizetett munkabér utólagos korrekciója.

A levonásnál mindig figyelni kell arra is, hogy fő szabályként a fizetés egy része úgynevezett levonásmentes munkabérrésznek minősül. Erre tekintettel a munkáltatónak nincs lehetősége a teljes fizetés „visszatartására” még akkor sem, ha ehhez a munkavállaló írásban hozzájárulna.

Felmondás, ha késik vagy kevesebb a munkabér?

Több bírósági esetben is felmerült a kérdés, hogy jogszerű-e a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, ha a munkáltató nem fizette ki a munkabért?

A Munka Törvénykönyve alapján:

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A Kúria álláspontja alapján a munkáltató lényeges kötelezettségét szegi meg, ha a munkabért jogellenesen nem, vagy nem egészében fizeti ki. Mivel a késedelmes munkabérfizetés a munkavállaló létfenntartását veszélyezteti, ezért jelentős mértékűnek kell tekinteni akkor is, ha az egy alkalommal és csak részben történt. A munkáltatónak a munkabér kifizetését akkor is teljesítenie kell, ha egyébként a munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amely eredményeként esetleg utóbb kártérítési igénnyel léphet fel.

Az ítélkezési gyakorlat alapján a munkabér fizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló általi azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet. Így van ez abban az esetben is, ha a késedelem nem állt fenn hosszú ideig, vagy a mulasztás nem sorozatos, csupán egy alkalommal történt. Akkor is jogszerű lehet az azonnali hatályú felmondás, ha a munkáltató nem a teljes munkabért, hanem annak csupán egy részét nem fizette ki. Természetesen az azonnali hatályú felmondás csak abban az esetben lehet megalapozott, ha a fizetésből történő levonás nem jogszerű.

Végkielégítés azonnali hatályú felmondás esetén?

A munkavállaló által közölt azonnali hatályú felmondás következményei nem ugyanazok lesznek, mint amikor a munkáltató mond fel azonnali hatállyal dolgozójának. Belegondolva, ez így ésszerű, hiszen miért a munkavállaló inná meg a levét annak, ha munkáltatója jogszerűtlen módon jár el?

Az egyik lényeges különbség a munkavállalói és a munkáltatói azonnali hatályú felmondás esetén a végkielégítésre való jogosultság.

A munkavállaló jogosult lehet a végkielégítésre, ha ő az, aki kénytelen azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt. Ezzel szemben, ha a munkáltató mond fel ugyanilyen módon a dolgozójának, akkor a dolgozónak nem jár végkielégítés.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

BÉR és TB elszámolási Humánügyviteli Rendszer
XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2024.
Megosztás

About Author

Comments are closed.