Csökkenthető az éves alapszabadság a vírus miatt?

0

A munkáltató jogszerűen csökkenti az éves alapszabadság mértékét, ha a vírus miatt fizetés nélküli szabadságon volt a dolgozó?

A koronavírus helyzet már eddig is sok kérdést hozott felszínre a munkajog területén. Ezek között többször felmerült a fizetés nélküli szabadság lehetősége is. Több szakember, cikk is foglalkozott azokkal a kérdésekkel, hogy kötelezhető-e a dolgozó fizetés nélküli szabadságra. Arról is olvashattunk bőven, hogy mi a helyzet ilyen esetben a biztosítással. Ám van még egy következmény, amivel viszont sokan nem számoltak. Jogszerűen csökkenti a munkáltató az éves alapszabadság mértékét, ha a vírus miatt fizetés nélküli szabadságon volt a dolgozó?

Mi az alapszabadság?

Az alapszabadság évente 20 munkanap. Minimum ennyi szabadság mindenkinek jár egy évben. A pótszabadságokról most nem beszélünk, arról itt olvashatsz. Az alapszabadságban nincs különbség. Vagy mégis van? Mindjárt kiderítjük, de előtte még néhány információ a fizetés nélküli szabadságról. (Azért fontos, hogy valóban értsd majd, hogy mi a helyzet az alapszabadság csökkentésével.)

A fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadság legfőbb jellemzője, hogy annak ideje alatt nem jár munkabér a munkatárs részére. Ez elég világos már az elnevezés láttán is, így legalább zsákba macskát nem veszünk vele, igaz?

A fizetés nélküli szabadságnál azonban nem ez az egyetlen dolog, amivel érdemes tisztában lenni. Ebben a cikkben nem tudok kitérni mindenre, hiszen az jóval hosszabb lenne, mint egy cikk, de a Szabadság kalauz online tudásprogramban részletesen is megismerheted többek közt a fizetés nélküli szabadságokkal kapcsolatos szabályokat is.

Fontos tudni, hogy többféle fizetés nélküli szabadság is létezik, melyek szerepelnek a Munka Törvénykönyvében. A törvény felsorolja, hogy milyen esetekben jogosult valaki ilyen szabadságra, hogyan kérheti, hogyan szűnhet meg.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló közösen megállapodjanak fizetés nélküli szabadság igénybevételében. Ekkor ők maguk határozhatják meg, hogy az meddig tarthat. Jellemző módon erre került, kerül sor a koronavírus helyzet miatt is. Így minden bizonnyal született olyan fizetés nélküli szabadságról szóló papír, amit mind a két fél aláírt, vagyis egyetértett vele.

A szabadság alapja

Online Munkaidő-Nyilvántartó és HR-asszisztens
Online Munkaidő-Nyilvántartó és HR-asszisztens

Most ismét térjünk vissza a fizetett szabadságokhoz, hiszen azt szeretnénk kideríteni, hogy valóban jogszerűen lehet-e csökkenteni az éves fizetett alapszabadság napjainak a számát.

Ahhoz, hogy pontosan érthessük, hogy mi és miért történik a szabadsággal, fontos tisztázni, hogy mi a szabadság alapja. Vagyis mi alapján jár a szabadság. Itt most nem arra gondolok, hogy pontosan hány nap szabadság jár valakinek egy adott évben.

A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy mi a szabadság alapja, vagyis, milyen időszakok után jár egyáltalán szabadság.

A fő szabály, hogy a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján jár a szabadság. Vagyis a szabadság alapja a ténylegesen munkában töltött idő. Ez alapján számolható ki, hogy mennyi szabadságnap jár az adott évben.

Ha valaki csak fél évet dolgozik egy évben, akkor nyilván nem jár neki annyi szabadság, mint annak, aki egész évben „húzta az igát”. DE!

Van néhány kivétel is.

Vannak olyan esetek, amikor azután az idő után is jár szabadság, amikor a dolgozó ténylegesen nem dolgozott. Ezeket is a Munka Törvénykönyve adja meg.

Azok az időtartamok, ami alatt a munkavállaló nem végez munkát, mégis munkában töltött időnek minősülnek a szabadság szempontjából, és figyelembe kell venni a szabadság alapjaként:

• a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés
• a szabadság (Jól látod, a szabadság után is jár szabadság, dupla haszon, igaz?)
• a szülési szabadság
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja
• a keresőképtelenség
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó időtartama
• a munkavégzés alóli mentesülés egyes esetei. Ilyen például egy lombikbébi program meghatározott része, vagy bizonyos tanulmányokhoz szükséges idő. (Csak szólok, ezeket is részletesen megismerheted a Szabadság kalauz online tudásprogramban.)

A lényeg, hogy vannak olyan időszakok, amikor a munkatársnak nem kell dolgozni, rendelkezésre sem kell állnia a munkavégzéshez, mégis az éves alapszabadság kiszámításakor úgy kell figyelembe venni ezt az időszakot is, mintha dolgozott volna.

Nézzünk egy példát:

A példánkban vegyünk két munkatársat, akik elméletileg ugyanannyi szabadságra jogosultak az adott évben. Ám az egyikük év közben szülési szabadságra megy, így kevesebbet dolgozik. Ha a fő szabályt néznénk, akkor a ténylegesen egész évben a munkahelyén dolgozó munkavállalónak az adott évben több alapszabadság járna, mint annak, aki 4 hónapot nem dolgozott, mert szülési szabadságon volt. Ám, ez még sem így lesz, mert a fenti szabály alapján a szülési szabadság is olyan időszak, ami után jár a rendes szabadság, ezen belül az alapszabadság is.

Fizetés nélküli szabadság a koronavírus alatt az alapszabadság kárára?

Ahogyan a cikk bevezetőjében is jeleztem, sokk cikket olvashattunk már arról, hogy a járványveszély ideje alatt a felek megállapodása alapján fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetén mi történt a biztosítással. De mi történt a fizetett alapszabadság napokkal?

A fizetés nélküli szabadság időtartama után rendes szabadság nem jár, hacsak nem szerepel külön a törvényben, amit a szabadság alapjánál néztünk meg az előbb.

A felek megállapodása szerinti fizetés nélküli szabadság viszont nem szerepel a fenti felsorolásban. Vagyis nem lesz a szabadság alapja, azután az időszak után rendes szabadság nem jár. Így bizony az adott évben a fizetés nélküli szabadságon lévő munkatárs munkában töltött napjainak száma is kevesebb. Márpedig a szabadságot a munkában töltött (illetve annak számító) napok után számolják ki.

Emiatt fordul elő, hogy a munkavállaló azt veszi észre, hogy az évi 20 nap alapszabadsága helyett az adott évben csak kevesebb fizetett alapszabadságra lesz jogosult. Így bizony jogszerű, ha az alapszabadság csökken.

Csak az alapszabadság csökkenhet?

A cikkben kifejezetten az alapszabadság csökkenésének kérdését jártuk körbe. Azt azonban érdemes tudni, hogy nem csak az alapszabadság esetén igaz az a fő szabály, hogy a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján jár a szabadság.

Ebből következik, ha egy adott évben kevesebb a szabadság alapjaként figyelembe vehető munkában töltött időnek minősülő napok száma, akkor a szabadság is kevesebb lesz.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Bérprogram 2020
Bérprogram és TB-szoftverrendszer 2020.
Megosztás

Comments are closed.