Az illeték törlése és visszatérítése

0

Ha valaki vagyontárgyat szerez (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás) vagy valamilyen közigazgatási, bírósági eljárást kezdeményez (peres, nemperes eljárások, fellebbezés), akkor illetéket kell fizetnie. Nézzük meg, hogy milyen esetben kerül az illeték törlésre, illetve visszatérítésre. 

I. Mikor lehet kérni az illetéknek a törölését vagy visszatérítését?

  • A vagyonszerzés utáni illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozatban, úgynevezett fizetési meghagyásban szabja ki.
  • Az egyes közigazgatási, bírósági eljárásokhoz kapcsolódó illetéket kiszabhatja a NAV is, de vannak olyan esetek, amikor az eljárás kezdeményezésekor maga a kezdeményező fizeti meg illetékbélyegben, csekken, vagy egyéb módokon

Egyes – jogszabályban meghatározott – esetekben azonban kérhető a megállapított illetéknek a törlése vagy visszatérítése.

Ilyen esetek lehetnek például:

  • ha egy jogügyletet (például szerződést) a bíróság módosít, megszüntet, felbont, vagy érvénytelenít, és emiatt kevesebb illetéket kellene fizetni, vagy egyáltalán nem kell illetéket fizetni,
  • ha a jogügyletet a felek szüntetik meg vagy bontják fel közös megegyezéssel, vagy az valamelyik fél elállásával szűnik meg, emiatt csökken az illeték összege,
  • ha az illeték végleges megállapítása után az örökség értéke visszamenőleg csökken,
  • ha valaki számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése miatt több illetéket fizetett,
  • ha valaki egy illetékmentes eljárás kezdeményezésekor tévedésből lerótta az illetéket,
  • vagy akkor, ha az illetéket rosszul szabták ki, vagy tévesen mást köteleztek annak befizetésére.

Ezekben az esetekben

  • ha az illetéket még nem fizették meg, de az adóhatóság már kiszabta, és valamilyen oknál fogva – akár visszamenőlegesen – mérsékelhető vagy mégsem kell megfizetni, akkor az illeték törlése kérhető,
  • ha a kiszabott illetéket már megfizették, azonban az valamely, jogszabályban meghatározott ok miatt visszajár, akkor az illeték visszatérítését lehet kérni.

Az illeték törlését és visszatérítését egyes esetekben az illetékes szervek hivatalból elvégzik, máskor ezt kérelmezni kell.

A kérelmet

  • a NAV honlapján megtalálható, ÁNYK program segítségével kitölthető, elektronikus úton is benyújtható ITV nyomtatványon
  • vagy kötetlen formában, a megfelelő adatok feltüntetésével

lehet a NAV-hoz benyújtani.

II. Vagyontárggyal kapcsolatos illeték törlése vagy visszatérítése

Vagyontárgyak, így például egy ingatlan szerzése esetén a NAV-tól kapott határozatban (fizetési meghagyásban) szerepel, hogy

  • milyen vagyonszerzés után,
  • mekkora illetékösszeget,
  • meddig,
  • milyen számlaszámra

kell megfizetni.

Servantes Könyvelőprogram

A) Vagyonszerzési illeték törlése

Ha még nem fizette be a kiszabott illetéket, de azt már nem is kell megfizetnie, akkor ahhoz a NAV-szervhez kell benyújtani a kérelmet az illeték törlésére, amelyiktől a fizetési meghagyást kapta. A kérelemben tüntesse fel a fizetési meghagyás ügyszámát, vagy iktatószámát és adóazonosítóját.

Meddig lehet kérni az illeték törlését?

Az illeték megállapításához való jog elévülési idején, azaz 5 éven belül lehet kérni az illeték törlését.

Példa:

Ha a szerződés felbontása miatt nyújtja be kérelmét, és a szerződést eredetileg 2015. január 7-én adta be a földhivatalhoz, akkor (2015+5 év) 2020. december 31-ig kérheti az illeték törlését a NAV-tól.

Ha a bíróság az elévülési időn túl hoz olyan döntést, ami visszamenőleg az illeték törlését indokolja (például megszünteti vagy korlátozza a vagyonszerzést, tehát a vagyonszerzés olyan, mintha meg sem történt volna), akkor az illeték törlését öt éven túl is lehet kérni. De ekkor is legfeljebb a bírósági határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nyújtható be a kérelem.

B) Vagyonszerzési illeték visszatérítése

Ha már megfizette az illetéket, de az visszajár, akkor ahhoz a NAV-szervhez kell benyújtani a kérelmet az illeték visszatérítésére, amelyiktől a fizetési meghagyást kapta. A kérelemben tüntesse fel a fizetési meghagyás ügyszámát, vagy iktatószámát és az adóazonosítóját. Ez esetben azt is meg kell adni, hogy a kiutalást

  • milyen postacímre, vagy
  • milyen számú bankszámlára kéri.

Meddig lehet kérni az illeték visszatérítését?

Az illeték megállapításához való jog elévülési idején, tehát öt éven belül lehet kérni az illeték visszatérítését.

Példa:

Ha a szerződés felbontása miatt nyújtja be kérelmét, és a szerződést eredetileg 2015. január 7-én adta be a földhivatalhoz, akkor (2015+5 év) 2020. december 31-ig kérheti az illeték törlését a NAV-tól.

Ha a bíróság az elévülési időn túl hoz olyan döntést, ami visszamenőleg az illeték törlését indokolja (például megszünteti vagy korlátozza a vagyonszerzést, tehát a vagyonszerzés olyan, mintha meg sem történt volna), akkor az illeték törlését öt éven túl is lehet kérni. De ekkor is legfeljebb a bírósági határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nyújtható be a kérelem.

C) Gépjárműszerzésre vonatkozó speciális szabályok

Ha gépjárművet szerzett, és a NAV küldött róla fizetési meghagyást, akkor a fenti szabályok érvényesek az illeték törlésére és visszatérítésére.

Ha a NAV nem küldött fizetési meghagyást, mert Ön az okmányirodában csekken megfizette az illetéket, akkor a lakóhelye (cég esetén székhelye) szerinti NAV-szervtől lehet kérni az illeték visszatérítését.

A kérelmet itt is az illeték megállapításához való jog elévülési idején, tehát öt éven belül lehet benyújtani.

III. Az eljárási illeték törlése és visszatérítése

1) A NAV-tól érkezett az irat az illetékfizetésről?

Ebben az esetben a NAV Önnek küldött fizetési meghagyásában, vagy fizetési felhívásában szerepelt, hogy

  • milyen ügyben,
  • mekkora illetékösszeget,
  • meddig,
  • milyen számlaszámra kell megfizetni.

A) Eljárási illeték törlése

Ha még nem fizette be a kiszabott illetéket, de azt már nem is kell megfizetnie, akkor ahhoz a NAV-szervhez kell benyújtani a kérelmet az illeték törlésére, amelyiktől a fizetési meghagyást vagy fizetési felhívást kapta. A kérelemben fel kell tüntetni a fizetési meghagyás, fizetési felhívás ügyszámát, vagy iktatószámát és az adóazonosítóját.

Meddig lehet kérni az illeték törlését?

Az illeték megállapításához való jog elévülési idején, azaz öt éven belül lehet kérni az illeték törlését kérni.

Példa:

Ha 2015. január 7-én kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági eljárást, ami után kérte a NAV-tól az illeték megállapítását, de még nem fizetett, akkor az illeték törlését (2015+5 év) 2020. december 31-ig kérheti. Ha nem kérte az eljárási illeték kiszabását a NAV-tól, hanem az eljáró hatóság jelezte a NAV-nak 2015. március 3-án, hogy Ön nem fizetett eljárási illetéket, akkor is 2020. december 31-ig kérheti a törlését (2015+5 év).

B) Eljárási illeték visszatérítése

Ha már megfizette az illetéket, de az visszajár, akkor ahhoz a NAV-szervhez kell benyújtani a kérelmet az illeték visszatérítésére, amelyiktől a fizetési meghagyást vagy fizetési felhívást kapta. A kérelemben fel kell tüntetni a fizetési meghagyás, fizetési felhívás ügyszámát, vagy iktatószámát és az adóazonosítóját. Ez esetben meg kell adni azt is, hogy a kiutalást

  • milyen postacímre, vagy
  • milyen számú bankszámlára kéri.

Meddig lehet benyújtani a kérelmet?

Az illeték megállapításához való jog elévülési idején, tehát öt éven belül lehet az illeték visszatérítését kérni.

Példa:

Ha 2015. január 7-én kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági eljárást, ami után kérte a NAV-tól az illeték megállapítását, de még nem fizetett, akkor az illeték törlését (2015+5 év) 2020. december 31-ig kérheti. Ha nem kérte az eljárási illeték kiszabását a NAV-tól, hanem az eljáró hatóság jelezte a NAV-nak 2015. március 3-án, hogy Ön nem fizetett eljárási illetéket, akkor is 2020. december 31-ig kérheti a törlését (2015+5 év).

2) Nem a NAV irata alapján fizette meg az eljárási illetéket?

Ha nem a NAV irata alapján fizette meg az eljárási illetéket, akkor az megfizethette:

  • az eljárás indításakor az eljárást kezdeményező iraton, vagy az eljáró hatóság felhívására illetékbélyeggel,
  • az eljárás indításakor bankkártyával (Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren [EFER] keresztül , ha a technikai feltételek ehhez adottak)
  • az eljárás indításakor (vagy az eljáró hatóság felhívására készpénzátutalási megbízással (csekken),
  • az eljárás indításakor (vagy az eljáró hatóság felhívására) átutalással,
  • az eljárás indításakor készpénzzel házipénztárba,
  • bevallás alapján

Meddig lehet kérni az illeték visszatérítését?

A megfizetett eljárási illeték visszatérítésére a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz az illeték visszatéríthetőségéről vagy csökkenthetőségéről szóló döntést követő öt éven belül.

Példa:

Ha 2013. január 3-án nyújtott be illetékköteles kérelmet, és megfizette az eljárási illetéket, majd az ügyben született bírósági ítélet kimondja, hogy visszajár az eljárási illeték (vagy annak egy része), és ez a döntés 2014. december 17-én lett jogerős, akkor 2014. december 17-től 2019. december 31-ig kérheti az illeték visszatérítését.

Hol lehet benyújtani a kérelmet?

A kérelmet a lakóhely (cég esetén székhely) szerinti NAV-szervhez kell benyújtani.

A megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg értékének visszatérítése kérhető továbbá az eljáró hatóság vagy bíróság székhelye szerinti NAV-szervtől is. A kérelemmel meg kell küldeni az illetékbélyeget, vagy azt az iratot, amire felragasztották.

Online Munkaidő_nyilvántartás
XL IDŐ – Online Munkaidő-Nyilvántartás, Beosztás és Szabadság kezelés!

Nem téríti vissza a NAV az illetékbélyeg értékét, ha

  • alapos a gyanú, hogy az illetékbélyeg hamisított, vagy már korábban felhasználták,
  • az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy csonka, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot nyújtja be, hanem annak csak egy részét, vagy az iratról eltávolította illetékbélyeget,
  • Önnek az adóhatóságnál tartozása van.

Az első két esetben az illetékbélyeget visszatartja a NAV, melyről elismervényt ad. Szükség esetén büntetőeljárást kezdeményez.

A lakóhely (cég esetén székhely) szerinti kérelem benyújtás alól kivétel:

  • Az egyes eljárásokban elektronikusan eljáró fél által megfizetett eljárási illeték esete. Egyes eljárásokban hozott döntés ellen elektronikus úton lehet fellebbezni. Ennek az eljárási illetékét átutalással kell megfizetni az illetékes bíróság számlájára, vagy az EFER-en keresztül. Az illeték visszakérhető, ha megfizette, de a fellebbezést nem nyújtotta be. Erről a kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ahová végül nem küldte el a fellebbezést.
  • Fellebbezés közjegyző döntése ellen fizetési meghagyásos ügyekben.
  • Olyan illeték, amelyet elektronikus úton eljáró személy fizetett a bírósági eljárásban.
  • Birtokvédelmi ügyben a jegyző határozata ellen kezdeményezett perben.

Ezekben az esetekben a kérelembe írja bele:

  • az átutalás közlemény rovatában feltüntetett adatokat,
  • a befizető nevét,
  • lakóhelyét (cég esetén székhelyét),
  • adóazonosító számát,
  • az illetékbevételi számla számát (ahová az illetéket utalta),
  • azt a számlaszámot, ahonnan utalt,
  • az utalás napját!

Ha EFER-en keresztül utalta az illetéket, akkor még írja bele a kérelembe

  • a befizetés pénzügyi azonosítóját,
  • ha ettől eltér, a tranzakciós azonosítóját is,
  • azt a számlaszámot, ahonnan utalt!
  • Cégbírósági eljárási illetékek esetében a cégbíróság székhelye szerinti NAV-szervtől lehet kérni a cégbírósági eljárási illeték visszatérítését.

IV. További fontos tudnivalók

Ha a fentiek alapján nem dönthető el, hogy melyik NAV-szervhez kell benyújtani a kérelmet, akkor az adózó lakóhelye (cég esetén a székhelye) szerinti igazgatóság jár el. Ha az adózónak belföldön nincs lakóhelye (cég esetén székhelye, telephelye), akkor minden esetben az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

Megfizetett illeték:

Kinek lehet visszatéríteni?

A megfizetett illetéket csak annak térítheti vissza a NAV, aki az illeték megfizetésére a jogszabály alapján kötelezett volt. Így a NAV nem utalhatja vissza az illetékösszeget jogi képviselőnek, vagy a jogi képviselő letéti számlájára, illetve más hatóságnak. Ha az illetéket pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózó igényelte vissza, azt a NAV csak pénzforgalmi számlára utalhatja vissza. Ekkor tehát lakossági folyószámlára vagy postai címre (székhely, telephely, lakhely, levelezési cím) nem utalhat a NAV.

Ki igényelheti vissza?

Az eljárási illetéket csak az igényelheti vissza, akinek meg kellett fizetnie, akkor is, ha ténylegesen más, például ügyvéd, családtag fizette meg helyette. Tehát hiába „előlegezte meg” egy ügyvéd az eljárási illetéket ügyfelének, a visszatéríteni akkor is az ügyfélnek lehet, mert mindez nem változtat azon, ki jogosult a visszatérítésre. Akkor is ez a szabály érvényes, ha egy társaságot végül nem jegyez be a cégbíróság: a társaság alapítói kaphatják vissza az illetéket olyan arányban, ahogy a cég tőkéjéhez hozzájárultak volna, amit a társasági szerződés igazol.

Ha több személynek együtt kellett megfizetnie az eljárási illetéket

(például egy bírósági eljárást több felperes indított), mindenkinek annyi téríthető vissza, amennyit befizetett. Az illetékfizetés összegéről (arányáról) a visszatérítési kérelemben vagy közös nyilatkozatban kell tájékoztatni a NAV-ot.

Mi történik, ha a törlését kérjük?

Ha Ön a megfizetett illeték törlését kérte (az utalást nem), akkor annak az összegével csökkenti a NAV az Ön adószámláját (jóváírás). Ha a csökkentés eredménye túlfizetés lesz (tehát a NAV tartozik Önnek), akkor a későbbiekben a 17. számú nyomtatványon kérheti, hogy másik adótartozást egyenlítsen ki vele, vagy utalja át Önnek a lakóhelye (cég esetén székhelye) szerinti NAV-szerv. Ekkor a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülésére vonatkozó határidő szerint nyújthatja be a nyomtatványt. (III/2. példa szerint.)

Ha közigazgatási eljárás illetéke visszajár,

akkor a fellebbezést elbíráló hatóság utasítja a NAV-ot a visszatérítésre. Ilyenkor a hatóság döntését elküldi a NAV-nak is, ezért külön kérelem benyújtására nincs szükség. Ha mégis kérelmet ad be az illeték visszatérítése érdekében, a visszatérítés akkor is a hatóság döntése alapján történik meg.

Nyomtatvány törlés, visszatérítés igényléséhez

Az illeték törlésére vagy visszatérítésére a NAV az „ITV” nyomtatványt ajánlja, ami a NAV honlapjáról letölthető, ÁNYK program segítségével kitölthető, elektronikus úton is benyújtható. Ha nem ezen adja be kérelmét, akkor mindenképpen írja bele:

  • az adóazonosítóját (a NAV ebből tudja, hogy Ön írta a kérelmet),
  • az illeték összegét,
  • törölni kéri az illetéket, vagy az átutalását is (utóbbi csak akkor lehetséges, ha megfizette),
  • hogyan fizette meg az illetéket (pl. illetékbélyegben, kiszabás alapján),
  • ha az utalást is kéri, a számlaszámát (vagy lakcímét/székhelyét),
  • ha sárga csekken fizette be az illetéket, akkor annak az Önnél maradó darabját is csatolja a kérelemhez,
  • ha az Ön meghatalmazottja nyújtja be a kérelmet, mellékelni kell a meghatalmazást (kivéve, ha a NAV nyomtatványán állandó meghatalmazást adott neki korábban).

Ha a visszautalását kérjük

Ha Ön kérte az illeték utalását is, és az illeték visszatérítéséről határozatot kapott, akkor a pénzt 46 nappal a NAV-határozat után kapja meg. Ennek számítási módja az, hogy 15 napon belül küldhetne fellebbezést a határozat ellen attól számítva, hogy megkapta. Ha nem fellebbez, a határozat a 16. napon véglegessé válik, és ekkortól számítva 30 napon belül kapja meg a pénzt.

Ha Ön kérte az illeték utalását is, és az illeték visszatérítéséről értesítő levelet kapott, akkor a levélben írt naptól számítva 30 napon belül kapja meg a pénzt.

A NAV csak akkor utal vissza illetéket, ha Önnek nincs más tartozása a NAV-nál. Ha van ilyen tartozása, akkor a NAV az utalás helyett a tartozásra számolja el az illeték összegét.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Minden jog fenntartva – www.adosziget.huadosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Pénzügyi Szoftver, Kintlévőség-kezelés, Likviditás növelés
Megosztás

About Author

Comments are closed.