Az áfabevallások M lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibák

0

Az általánosforgalmiadó-bevallások ellenőrzésre történő kiválasztásának egyik jellemző oka az, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eltérést tapasztal a befogadott számlákról a bevallás részeként benyújtott ’65M-es lapok (Összesítő jelentés) és a számlakibocsátók online számlaadat-szolgáltatása között. Az eltérések gyakran abból adódnak, hogy a benyújtásra kötelezettek nem, vagy nem megfelelően, adják be a ’65M-es lapokat. A hiba mulasztási bírsággal is sújtható, így nagyon fontos, hogy az M-lapok benyújtásakor az adózók kellő körültekintéssel járjanak el.

2018. július 1-től az adóalany a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben a számlák alapján adólevonási jogot gyakorol, a ’ 65M lapon számlánként nyilatkoznia kell a számlák jogszabály szerinti adattartalmáról, többek között a szállító adószámáról, a számlán feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegéről, a számla sorszámáról és a teljesítési időpontról [1].

Az M-es lapok benyújtásával kapcsolatban észlelt jellemző típushibák:

  • Az adózók a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről is beadják az M-es lapot, azonban mivel itt áthárított adó nincs,nyilatkozattételi kötelezettség sem terheli őket.

  • Az adózók sok esetben a kompenzációs felárat tartalmazó felvásárlási jegyet is szerepeltetik a bevallás M-es lapján, azonban csak a számlák adattartalmáról kell nyilatkozatot tenni, a felvásárlási jegyekről nem.

  • A teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja, stb.) tüntet fel.

  • A számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon.

  • Többször előfordul, hogy az adózók nem adnak be M-es lapot a számláról, mert a számlán áthárított adónak csak egy részét helyezik levonásba.  Ennek gyakori okai:

    • arányosítási kötelezettség esetén az arányosítással meghatározott, levont áfa nem éri el a 100 000 forintot,

    • a számlán szereplő tételek egy része tételes levonási tilalommal érintett, a levont áfa pedig nem éri el a 100 000 forintot,

    • az adózó csak a pénzügyileg kiegyenlített beszerzések után gyakorolja a levonási jogot, és ha egy számla ellenértékét több részletben fizeti ki, előfordulhat, hogy egyik kiegyenlítés áfatartalma sem éri el a 100 000 forintot.

Az adólevonással érintett számla teljes áthárított adójának az összege a mérvadó a nyilatkozattételi kötelezettségnél, így ha a számla adótartalma elérte a jogszabályi összeghatárt, az adózónak nyilatkozattételi kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy a számla alapján mekkora összegű áfát helyezett levonásba.

[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 10. számú melléklete

Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Armada Okos Könyvelőprogram

Armada Okos Könyvelőprogram

Megosztás

Comments are closed.