A korrekciós tételek számos célt szolgálhatnak. E kapcsán a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak tartalmát ismertetjük.
Jó ha tudjuk, hogy a korrekciós tételek egy része az adóalap védelmét szolgálja. Ezek döntően az Szt. szerint elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódóan írják elő a növelő tétel, illetve az Szt. szerint az eredmény javára elszámolt bevételekhez kapcsolódóan tartalmazzák csökkentő tétel alkalmazását, olykor korrekciópárosok. Más részük kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy költségek, ráfordítások növeljék az adóalapot. Más esetben pedig a csökkentő tételek előírásával kedvezményt biztosítsanak. A következőkben a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak tartalmát ismertetjük.
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak
Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban – áfa nélkül számítva – magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények közt egymással szemben érvényesítenek, vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel módosítani kell az adózás előtti eredményt.
Figyeljünk rá, hogy a társasági és osztalékadóról szóló törvényben (Tao. tv.) foglalt módszerek valamelyikét kell alapul venni a szokásos piaci ár meghatározásához.
A Tao. tv. az adatbázisszűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése céljából indokolt esetben előírja, hogy statisztikai módszereket kell alkalmazni. Ha a szokásos piaci ár megállapításakor alkalmazott módszerek esetében indokolt, az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez.
A Tao. tv. azt is tételesen meghatározza, hogy mikor áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony az adózó és más személy között.
Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony létrejötte az adózó és más személy között önmagában még nem eredményez adóalap-korrekciót.
De az egymással kapcsolt vállalkozásban állók bármely szerződéses ügylete – adásvétel, kölcsönnyújtás stb. – esetén egyrészt bejelentési kötelezettség keletkezik, másrészt vizsgálandó a szokásos piaci árhoz viszonyított alkalmazott ellenérték (ár, kamat). Ne feledjük továbbá, hogy az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő felek szerződései sem feltétlenül jelentenek korrekciós kötelezettséget önmagukban. Csak akkor, ha az adott szerződés kapcsán alkalmazott ellenérték a szokásos piaci ártól eltér. A kivételes szabály szerint, ha a kapcsolt fél magánszemély, nincs módosító tétel, vagyis a vele kötött szerződés alapján a piaci ártól eltérő áralkalmazás esetén sincs sem növelő, sem csökkentő korrekció.
Csökkenti az adózó az adózás előtti eredményét az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
- az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna és
- a vele szerződő kapcsolt vállalkozás
- belföldi illetőségű adózó, vagy
- olyan külföldi személy
- az ellenőrzött külföldi társaság kivételével – amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
- rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét és
- rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét – a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget – figyelembe veszi vagy vette a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során.
Meg kell növelnie az adózónak az adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
Az alapítónál, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónál, továbbá a tagnál apport esetén is felmerülhet adózás előtti eredmény módosítása, ha a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) nem pénzbeli hozzájárulás formájában
- teljesíti, emeli fel a jegyzett tőkét, a tőketartalékot,
- szállítja le tőkekivonással a jegyzett tőkét,
- részesül a vagyonkiadásban megszűnéskor,
- részesül – vagyoni értékű juttatásként
- az osztalékban.
Forrás: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról, NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
