Áttérés a kisvállalati adózásra a társasági adó alól
A kisvállalati adózásra való áttérés nem igényel speciális adóalap-módosító tételeket.
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás NAV-hoz bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített (’T201, ’T201T jelű) nyomtatványon, elektronikusan lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. A bejelentés 30 napon belül az erre a célra rendszeresített (’T201, ’T201T jelű) nyomtatványon, elektronikusan visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. A bejelentés visszavonásával a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre. Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak a NAV által nyilvántartott, végrehajtható nettó adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza. A kisvállalati adó hatálya alá való áttéréskor az adózó választása szerint nem alkalmazza a gyorsított értékcsökkenési leírással11 összefüggésben alkalmazandó korrekciós tételeket.
A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak a megszűnésre tekintettel bevallást kell benyújtaniuk, amelyben figyelembe kell venniük a Tao. tv. szerinti korrekciós tételeket. Azon adózók, amelyek január 1-jével térnek át a kisvállalati adóra, május 31-ig kötelesek benyújtani az előző évi ’71 jelű nyomtatványt. Azoknak az adózóknak, akik év közben térnek át a kisvállalati adó hatálya alá, az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtaniuk a tárgyévi ’71 jelű nyomtatványt.
Az adózó a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet. A NAV a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó adószámlájáról. Ha az adóévre vonatkozó bejelentést az adózó jogszerűen nem tehette volna meg, akkor nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól.
A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő kisvállalati adóbevallásban (’KIVA) kell bevallani.
Ezek a következők:
- Ha az adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezményt érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja stb.) a kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe vett összeg kétszeresének megfelelő összeg után a társasági adót meg kell fizetnie.
- Ha a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt, és utóbb a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt a „figyelési időszakban” a létszáma csökken, akkor a kisvállalati adóalanyiság alatt társasági adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik a Tao. tv. rendelkezései szerint.
- A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a lekötés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem használ fel.
- A jogdíjbevételre/jogdíjra jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a lekötés évét követő ötödik év végéig nem jogdíjbevételre/jogdíjra jogosító immateriális jószág beszerzésére fordít.
- Az egyéni céget alapító egyéni vállalkozó által „megkezdett” kedvezményekre vonatkozó előírások.
- A kis- és középvállalkozások adókedvezménye miatti társasági adókötelezettség és késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adó alanyát abban az esetben, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe – kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el –, vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegeníti.
Ha az adózó a fenti kedvezmények feltételeit a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt is teljesíti, akkor társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.
A kisvállalati adóalanyiság kezdete a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás esetén
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága
- a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba bejegyzése előtt megkezdheti,
- az első jognyilatkozat megtételének napján kezdődik, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik,
- más esetben a NAV-hoz bejelentkezése napjával kezdődik.
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti az alábbiak szerint.
A tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanynak (így az ügyvédi irodának, szabadalmi ügyvivő irodának és külföldi vállalkozónak) a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választására irányuló bejelentését a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg, a ’T201 jelű nyomtatványon kell teljesítenie.
A tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre kötelezett vállalkozásnak az adóalanyiság választására vonatkozó nyilatkozatát a cégbejegyzési kérelmén kell megtennie. Ha a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg nem nyilatkozik a kisvállalati adóalanyiság választásáról, a Katv. 19. § (1) bekezdése alapján lehetősége van a ’T201T jelű nyomtatványon az adóalanyiság év közbeni választására. Ebben az esetben az adóalanyiság a választás NAV-hoz bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás útján jogutódként létrejövő adózó a kisvállalati adó szempontjából nem számít tevékenységét kezdő vállalkozásnak, így a kisvállalati adóalanyiság választását a már működő adózókra vonatkozó szabályok alapján teheti meg.
11 Katv. 28. § (5).
Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
