Amikor a képviselő túlságosan „önállósítja” magát, álképviseletről beszélhetünk. Ki az álképviselő? Mi ilyen esetben a helyzet?
Az életben nem mindig személyesen intézzük ügyes-bajos dolgainkat. Van, amikor meghatalmazunk valakit, hogy helyettünk nyilatkozzon. Olyankor ő lesz a mi képviselőnk. Azonban a képviselet esetén is félremehet valami. Amikor a képviselő túlságosan „önállósítja” magát, álképviseletről beszélhetünk. Ki az álképviselő? Mi ilyen esetben a helyzet?
Mi a képviselet?
A képviseletnek megvannak a maga szabályai. Többféleképpen is létrejöhet, de erről mindjárt szó lesz. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy bizonyos kivételektől eltekintve általában más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. Vagyis nem mindig kell személyesen, lehet képviselőn keresztül is. Arról, hogy mi minősül jognyilatkozatnak ide vagy ide kattintva olvashatsz többet.
A képviselet lényege, hogy a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.
Ez annyit jelent, hogy ha helyetted egy képviseleti joggal eljáró személy, vagyis a te képviselőd aláír egy szerződést, akkor az olyan, mintha te írtad volna alá. A szerződésben foglalt jogok téged illetnek majd, de a kötelezettségek teljesítéséért is te leszel a felelős.
Hogyan jöhet létre a képviselet?
Ahogy fent említettem, többféle úton is létrejöhet a képviseleti jog.
- Talán a legismertebb a meghatalmazás. Ezt ne keverd össze a megbízással, nem ugyanaz. Arról korábban írtam, hogy mi is a kettő közti különbség. (Kattints a linkre, ha szeretnéd feleleveníteni. Csak javasolni tudom, hisz ismétlés a tudás anyja, nem igaz? ) Meghatalmazás az, amikor feljogosítunk valakit, hogy helyettünk és nevünkben nyilatkozzon, járjon el. Az, aki helyettünk eljárhat, vagyis a meghatalmazott lehet egy családtag, a szomszéd, egy kolléga vagy ügyvéd is, attól függően, hogy hol és milyen ügyről van szó. A meghatalmazással kapcsolatban több helyen és többféle szabály is van, így érdemes utánanézni, mielőtt adnál vagy kapnál egyet.
- Képviseleti jogot jogszabály is létrehozhat. Például a szülő jogszabály alapján törvényes képviselője a gyermekének.
- Képviseleti jog alapulhat bírósági vagy hatósági határozaton. Erre példa, amikor valakit kijelölnek egy személy gyámjának.
- Létesítő okirat is lehet az alapja a képviseleti jognak. Például egy szervezet esetén, ha a létesítő okiratban rögzítik, hogy valamely tisztséget betöltő személy meghatározott körben jogosult a szervezet nevében eljárni.
Kiből lesz álképviselő?
Kétféle módon válhat valakiből álképviselő:
- ha a személy képviseleti jog nélkül jár el, illetve
- ha a képviselő a képviseleti jogkörét túllépi.
Az első esetben a személy úgy jár el képviselőként, hogy nem rendelkezik képviseleti joggal. Például a cég volt ügyvezetője azután ír alá egy szerződést a cég nevében, hogy a megbízatása már lejárt, már nem ő az ügyvezető.
A második esetben arról van szó, hogy a személy rendelkezik képviseleti joggal, de az nem terjed ki arra, amivel kapcsolatban ő képviselőként mégis nyilatkozik, eljár.
Mi történik, ha egy álképviselő nyilatkozik a nevünkben?
Főszabály szerint az álképviselő nyilatkozata csak a képviselt jóváhagyásával vált ki a képviseltet érintő joghatást. Vagyis, ha az álképviselő a nevünkben nyilatkozik, akkor az abban az esetben lesz ránk nézve kötelező, ha utólag jóváhagyjuk az álképviselő nyilatkozatát.
„Az álképviselő eljárását a jogosult utóbb jóváhagyhatja.” – mondta ki egy bírósági ítélet is.
Mi történik, ha nincs utólagos jóváhagyás?
Két esetet kell megkülönböztetnünk, ha az álképviselő jognyilatkozatát utólag nem hagyja jóvá az, akit az álképviselő „képviselt”.
- Az egyik eset az, amikor az álképviselő jóhiszeműen járt el.
A jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát köteles megtéríteni. Vagyis nem minden kárért felel. Jóhiszeműnek minősülhet az álképviselő, ha nem tudta és a körülmények alapján nem is kellett tudnia, hogy valójában nem rendelkezik képviseleti joggal az adott nyilatkozat megtételére.
- A másik eset, mikor az álképviselő rosszhiszemű volt.
A rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni. Az álképviselő akkor tekinthető rosszhiszeműnek, ha úgy járt el képviselőként, hogy tudta, illetve a körülmények alapján tudnia kellett, hogy jogszerűen nem járhat el, képviseleti joggal nem rendelkezik.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
